Kategória: Adatközpont

A következő hajtóerő – a mobilitáshoz hasonlóan – szintén nem új, ezek a megoldások már több mint 15 éve elérhetőek a hazai vállalati IT piacon. Ha például „rágugliznak” arra, hogy „IBM BCU site:.hu”, XX. századi találatok lesznek a lista tetején. A műszaki fejlődés és a piac, az igények beérése mellett szükség volt egyfajta szemléletbeli, kulturális átalakulásra ahhoz, hogy meghatározó trenddé válhasson a…

 Felhőszolgáltatás

Read More »

Cimkék: , , , , , , ,

„A Big Data a jövő!” – egyre sűrűbben lehet hallani, olvasni ezt a kijelentést. Nos, szerintem nem! Pontosabban részben, de a dolog nem ilyen egyszerű. Az infokommunikáció következő egy-két évtizedét négy, egymásra is jelentősen ható trend határozza meg. A Big Data ezen hajtóerők egyikének műszaki, arhitektúrális alapját adja. Ez nem kevés, de a teljes kép ennél jóval összetettebb.

Nemrégiben írtam egy összefoglalót a témában, amit szeretnék itt, a Szakértői blogon elérhetővé tenni. Terjedelmi okok miatt hét részre szedtem. Ez az első rész, melynek alcíme:

A négy nagy hajtóérő

Read More »

Cimkék:

Több cikket olvastam mostanában az inBloom történetéről. Az érdeklődést nyilván az gerjeszti, hogy a non-profit szervezet nemrég bejelentette: becsukja kapuit, feladja a meccset.

Az inBloom pár éve látta meg a napvilágot, dollármilliókat fektettek bele, Bill Gates ismert alapítványa például 100 millióval járult hozzá a megszületéséhez. Technlógiai szempontból a szervezet a felhő-számítástechnikához és az adatrobbanáshoz (Big Data) kapcsolódik. Működési területeként az iskolákat jelölte meg. Az iskolákban rengeteg gyerek tanul, és erről a rengeteg gyerekről rengeteg adat képződik: osztályzatok, teszteredmények, életkor, lakcím, családi körülmények, egészségi állapot, sporteredmények és így tovább. Ezek az adatok különböző forrásokból származnak, különböző helyeken és formátumokban tárolják őket, sok esetben nem használják őket semmire, vagy egyszeri használat után megfeledkeznek róluk.

Kézenfekvő a következtetés: ennek az adattömegnek hasznosulni kellene, módszeresen, egy helyen (a felhőben) kellene gyűjteni, tárolni, fel kellene dolgozni, az eredményeket hozzáférhetővé kellene tenni; és így, klasszikus adatfeldolgozási-adatbányászati eszközökkel okosabbá lehetne tenni az oktatást, vagy mondjuk inkább így: okosabbá lehetne tenni az iskolákat. Ki lehetne mutatni például, hogy mi működik és mi nem, melyik diáknak mire van szüksége, testre lehetne szabni a feladatokat, az oktatási módszereket, a tananyagokat, hatékonyabbá lehetne tenni a tanári munkát, okosabbá lehetne tenni az erőforrások, a kapacitások elosztását. Trendeket, korrelációkat, hatásmechanizmusokat, oksági összefüggéseket lehetne feltárni.

E nemes gondolatok jegyében jött létre az inBloom, az iskolai adatok tárolására, feldolgozására, hozzáférhetővé tételére hivatott, nyitott forráskódó szoftverrel dolgozó, társadalmi ellenőrzés alatt álló non-profit szervezet. Okos gondolatok, szakszerű technikai kivitelezés, modern technológia – hát akkor mi a baj? Baj a bizalommal támadt. Szülők egy csoportja törvény elé vitte az inBloomot. Veszélyben érzik a gyerekeik adatait, féltik az iskolások magánéletét.

Van-e okuk félni, illetve kiktől félhetnek egyáltalán? Félhetnek a profitéhes vállalatoktól: el lehet képzelni, mekkora a csábítás arra, hogy az adatokat megvásárolják és marketing célokra felhasználják. Félhetnek a vállalatoktól mint potenciális munkaadóktól is: mi lesz, ha a személyes adatokat valaki toborzási-személyzeti célokra használja fel? Félhetnek a bűnözőktől is, akik a személyes adatokon kersztül hálózhatják be a gyerekeket. Félhetnek az államtól is: ki tudja, milyen formában ütközik ki rajta a Big Brother hajlam. A gyerekem élete nyitott könyv lesz: szabad ezt hagyni? Számtalan negatív példa van: az amerikai kémügy, nagy adatlopások, internetes zaklatás…

Félni tehát tényleg van mitől. Szögezzük le azonban világosan: az akció leállítása, miközben eloszlathatja félelmet, veszteséggel is jár, hiszen a szülők, a gyerekek, az iskolák, az önkormányzatok, maga az állam elbúcsúzhatnak a rendszer előnyeitől. Az oktatási rendszer nem lesz okosabb, legalábbis ezen a Big Data vonalon nem. Pedig biztos ráférne némi okosodás. A probléma, vagyis a félelem, a bizalmatlanság a nagy és összevolt adatbázisokkal szemben nem egyedi jelenség: elegendő ha az egészségügyre és azon belül az elektronikus, felhőben tartott nyilvántartások (electronic health records) ügyére gondolunk.

 

Cimkék: ,

Commscope – Global Partner
Symposium 2013. 09.17-19. Dallas

 

Az a
megtiszteltetés ért, hogy meghívtak, és elmehettem múlt héten a Commscope 3
napos partnerrendezvényére Dallas-ba. Eddig csak regionális rendezvényeken
vettem részt, így kíváncsian vártam, mennyiben más egy globális esemény. Főleg
az érdekelt, hogy a Commscope, akit mi SYSTIMAX kábelezési rendszer gyártójának
ismerünk, hogy látja ezt a mai gyorsan változó piacot, milyen jövőképe van.
Elöljáróban annyit, hogy amerikai cégként nagyon ügyesen csomagolja a
portékáját, de nem zsákbamacskát árul…

Read More »

Cimkék: , , , , , , ,

Elcsíptem egy cikket a Commscope (a SYSTIMAX strukturált kábelezési rendszer gyártójának) oldalán:

„A Category 8-as kábelezés ultragyors Ethernet hozzáférést biztosít.

A CommScope sikeresen mutatta be és igazolta a Category 8-as kábelezés megvalósíthatóságát a vállalati hálózatokon belül. Ez egy újabb lépést jelent az elérhető és megvalósítható 40GBASE-T rendszer felé vezető úton az adatközponti alkalmazások számára.

Az adatközponti kábelezési infrastruktúrák következő generációjának vezető fejlesztője, a CommScope sikeres megoldással rukkolt elő a 40 Gigabit/sec (Gbps) Ethernet csatorna eléréséért folytatott harcban. A megoldás a Category 8-as RJ-45 csatlakozók prototípusára és a réz sodrott érpárak alkalmazására épül. A forradalmian új koncepció minden alkotóelemét a CommScope laboratórium mérnökei tervezték. Richard Mei, a CommScope adatátviteli igazgatója szerint ez „a megoldás ismét azt igazolja, hogy CommScope mekkora elhivatottsággal dolgozik azért, hogy élen járjon a rézkábelek és csatlakozók következő generációjának a kifejlesztésében”.
Read More »

Cimkék: , , , , ,

PUE: valójában mennyi az annyi?

Posted in Adatközpont /

 

Az adatközpontok hatékonyságának mérésére már Magyarországon is egységesen a PUE (power usage effectiveness) mutatót használják, azonban az egymással versengés és a számokkal való dobálózás kezd irracionális méreteket ölteni. A T-Systems budapesti adatközpontjában ez az érték 1,5 – 1,7 között van (DC1: 1,7 DC2: 1,5), mely érték nemzetközi viszonylatban is jónak számít. A pontos számot bonyolult képletekkel számították ki mérnökeink, mely egyéves átlagértéke a datacenter dinamikusan változó energiafelhasználás hatékonyságának. Úgy vesszük észre, hogy a versenytársak nem vesződnek ennek a bonyolult függvénynek az alkalmazásával – vagy igen, de nem azt publikálják – hanem az általunk kommunikált értékeket használják, csakhogy versenyképesek maradhassanak.
Read More »