Air Computing

Air Computing. Ízlelgetem ezt az elnevezést. Egy gazdasági hetilapban találtam, a cikk, amiben felbukkant, a Cloud Computing jövőjével foglalkozik. Mi a különbség a Cloud és az Air között? A Cloud, vagyis a felhő, lényegében egy távoli adatközpontot jelent, vagyis a felhő van valahol: én itt vagyok a magam gépével, valahol a távolban pedig ott van a felhő. Nem mindig tudom, hol van, de van valahol. az Air, vagyis a levegő viszont mindenütt van, mindent beborít, mindenütt jelen van.

A cikk szerzője szerint a fejlődés az Air-modell felé mutat: mindenben és mindenhol van informatika, van közel és van távol, és mindig az adott helyzettől és feladattól függ, hova áramlanak az adatok, hol történik a feldolgozásuk.Az Air azt jelenti, hogy a lehetőségek száma nő.

A század elején még arról vitatkoztunk, mi fog átkerülni a felhőbe, felhő-szolgáltatókhoz, hogyan, milyen megfonolások alapján történik meg az átállás, ahol megtörténik egyáltalán. James Gray, a Microsoft kutatóközpontjának tragikus körülmények között eltűnt szakembere egy 2003-ban született tanulmányában egyszerű eljárást javasolt az átállás feltételeinek vizsgálatára. Egy számítási (számítógépes) feladat megoldásához, írta, a következő négy alapvető dologra van szükség:

  • hálózati kapcsolatra, amin kérdéseket lehet feltenni és válaszokat lehet fogadni;
  • feldolgozásra, vagyis információk transzformációjára új információk szerzése érdekében;
  • adatbázis-elérésre a feldolgozás igényei szerint;
  • adattárolásra az adatok hosszú távú tárolása céljából.

Különböző feladatoknál a felsoroltakra eltérő arányban lehet szükség: adódhat például egy kevés hálózati kapcsolatot igénylő, de feldolgozás-intenzív feladat, de egy másik példánál a helyzet ennek éppen a fordítottja lehet.

A következő lépés: rendeljünk költségeket (árakat) ezekhez a komponensekhez. Ehhez a komponenseket valamilyen módon skálázni és mérni kell, majd össze kell gyűjteni a piaci árakat. A feladat megoldható: a hálózati kapcsolatnál például az átfutó gigabájtok mennyisége lehet a kalkulációs egység, a feldolgozás esetében pedig az igénybe vett CPU idő, vagyis hogy mennyi ideig vettük igénybe a számítógép központi feldolgozóegységét, processzorát. A modellek közüli választás szempontjából a négy felsorolt tényező aránya és relatív áraik a mérvadók.

Gray 2003-as árakat táplált a kalkulációs sémába, és arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatási (felhő-) modell „ideális jelöltje” a következő tulajdonságokkal rendelkezik: nincs adatbázis vagy nincs szükség adatbázis-elérésre, hálózati kapcsolat iránti igénye minimális, a feladat viszont rendkívül feldolgozás-intenzív. Gray néhány példát is felsorolt: bonyolult rejtjelrendszerek feltörése, különleges, nagy számításigényű matematikai feladatok megoldása, Monte Carlo szimuláció pénzügyi kockázatok elemzéséhez, animációs filmek készítése, stb. 2003-ban tehát ilyen jellegű feladatok megoldásánál volt érdemes a szolgáltatási modellt használni, vagyis a feladatot valaki másra bízni, a műveleteket szolgáltatásként valaki mástól megvenni.

Az árak viszont változnak, és nem maradnak állandók a számítási feladatok sem. A Gray által felsorolt elemekre két nagy trend van leginkább hatással. Az egyik a Moore törvényeként ismert jelenség, ami szerint (a kalkuláció szempontjából) a számítási teljesítmény egységára meghatározott ütemben halad lefelé. A másik a távközlési árak csökkenése. Gray következtetése az „ideális jelöltről” akkor maradt volna tartós, ha a távközlési árak csak mérsékelten csökkennek, a Moore által jelzett trend viszont változatlanul érvényesül. Ha viszont a távközlési árak gyorsan csökkennek, az érvelés meggyengül. Egyszerű logikával is hasonló következtetésre lehet jutni: ha a számítógépek ára olyan mértékben csökken, hogy az induló befektetéseknek, kapacitások kihasználtságának nincs jelentősége, kevesebben fognak másoktól szolgáltatásokat igénybe venni, ha viszont a gépek viszonylag drágák maradnak, a hálózati, távközlési költségek pedig összezsugorodnak, érdemes lesz másoktól szolgáltatásokat vásárolni.

Ez persze tisztán gazdasági logika: tényezők, költségek, gazdaságossági számítás. Természetesen vannak más szempontok is. Gray másfél évvel ezelőtt még aligha gondolhatott például vezető nélküli autókra, amelyeknél a biztonság és a gyorsaság legalább olyan fontos szempont kell hogy legyen, mint a gazdaságosság.