Csak a tesztemen keresztül!

Lehet egy gép intelligens? Alan Turing ennek eldöntésre egy tesztet javasolt valamikor az ötvenes évek legelején. A tesztben egy bíráló kérdéseket tesz fel két válaszadónak, akik közül az egyik ember, a másik gép. A bíráló nem látja és nem hallja a partnereit, vagyis a válaszok alapján kell eldöntenie, melyik az ember és melyik a gép. Ha kellő számú forduló után sem tud dönteni, a gép átment a teszten.

Lehet egy gép morális? Szakmai körökben felmerült egy morális Turing-teszt ötlete is. A kísérlet bírálója morális jellegű kérdéseket tesz fel két alanynak, akikről nem tudja, melyikük ember, és melyik gép. Mindkét alany arra törekszik, hogy meggyőzze: morálisan gondolkodik. Ha a társalgás végén a bíráló nem tudja eldönteni, hogy melyik alany a gép, akkor a gép átment a morális teszten.

Lehet egy gép kreatív? Gyakran hallom: igen a számítógépek okosak, ügyesek, fürgék, fáradhatatlanok, de nem kreatívak, a kreativitás megmarad az embernek. Nos, csinálhatnánk egy kreativitási Turing-tesztet is. Egy bíráló feladatokat ad két alanynak, az egyik ember, a másik gép. Mindkettő megpróbál a maga módján kreatív lenni. Ha a bíráló kellő számú feladat alapján sem tudja eldönteni, melyik az ember és melyik a gép, a gép átment a teszten.

Azt hiszem a gépeknek egyre jobbak az esélyei egy ilyen kreativitási Turing-teszten. Nemrég olvastam például arról, hogyan tervezte meg egy versenyautó karosszériáját egy számítógép: az eredmény felettébb kreatívnak tűnik. Olvastam az Autodesk “generative design” projektjéről is – ez a példa is elgondolkodtató.

Mit is mondott egyszer Edsger Dijkstra? Azt kérdezni, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni, olyan, mint azt firtatni, hogy tudnak-e a tengeralattjárók úszni. Tudnak úszni? Prímán tudnak úszni, csak éppen másképp, mint mi, emberek.