Adattudós

Carolyn McGregor Ausztráliában szerzett műszaki egyetemi diplomát majd doktori fokozatot. Számítástechnikára szakosodott, pályája kezdetén bankok és kereskedelmi vállalatok adatait elemezte, akik ügyfeleik viselkedését akarták jobban megérteni. Viselkedési sajátosságokra utaló mintákat kerestek az adatokban, ehhez volt szükségük számítástechnikai segítségre. Adatokban nyilván nem volt hiány, hiszen a bankok mindig is élen jártak a számítógépesítésben, az internet, a számítógépes készletgazdálkodás és kártyás fizetés korában pedig nyilván rengeteg kereskedelmi adat is keletkezett.

Egy családi tragédiát követően Dr. McGregor érdeklődése az egészségügy, egy számára addig lényegében ismeretlen terület felé fordult. Elhagyta Ausztráliát, Kanadába utazott, ahol az University of Ontario Technológiai Intézetének egészségügyi informatikával foglalkozó munkatársa lett. Munkájának célja a gyógyítással kapcsolatos döntések és kutatások támogatása. Mint látjuk, az egészségügybe az informatika, a számítógépbe táplált adatok felől érkezett, előbb lett “adattudós” és csak később egészségügyi szakember.

Mit talált Dr. McGregor az egészségügyben? A kórházak ajtaján belépve számítógépes szakértőként, adatfeldolgozási szakértőként úgy érezte magát, mint „kisgyerek az édességboltban”: hatalmas tömegű adatot termelő műszereket, vizsgálati, diagnosztikai műszereket látott mindenfelé. Egyetlen elektrokardiogram ezer leolvasott adatot jelenített meg másodpercenként. Sokkal több adat született, mint amennyit az orvosok felfogni és hasznosítani tudtak. Kiderült, hogy az adatok nagy többségének életpályája a keletkezésükkor véget is ér: a későbbiek során senki sem foglalkozik velük: tárolókba kerülnek vagy elpárolognak a levegőben.

Dr. McGregor az IBM-mel szövetkezve munkához látott. Kutatni kezdett az adatokban, megpróbálta szóra bírni azokat, mintákat, összefüggéseket keresett bennük ugyanúgy, mint korábban a banki és kereskedelmi adatokban. Az orvosi diagnosztika talán legfontosabb problémájára koncentrált: hogyan lehet a fertőzéseket, a megbetegedéseket előre jelezni úgy, hogy a szükséges intézkedéséket időben meg lehessen hozni? Mik azok a jelek, minták, indikátorok az adathegyekben, amelyek valamilyen várható bajra, fertőzésre, kórra utalnak?

Személyes okokból koraszülöttekkel kezdett foglalkozni. A kanadai kórházban az idő előtt világra jött babákat modern inkubátorokban ápolták, folyamatos műszeres megfigyelés mellett. A műszerekből mintegy másfél tucat párhuzamos csatornán áradtak az adatok, másodpercenként több mint ezer valós időben, késedelem nélkül, digitális formában, azonnali feldolgozásra készen. Az adatok a szakértő kezében valóban beszélni kezdtek. Dr. McGregor értelmet, mintázatokat talált az adatokban, előrejelző modelleket épített, megvizsgálta, hogy a kezelések közül melyik működik és melyik nem. Meglepő felismerések is adódtak: az elemzések például kimutatták, hogy a koraszülöttek szervezetének fertőzéses eredetű hirtelen „összeomlását” gyakran feltűnően stabil életjelek előzik meg, vagyis a szervezet nyugodtnak látszik – olyan jel ez, mint a vihar előtti csend.

Az adatfeldolgozási munkából számos publikáció született, ezek nagy része másodpercek alatt hozzáférhető a világhálón. Az egyik írás címe így hangzik: „Big Data” az újszülöttek intenzív ápolásában. Épp most olvastam el. Ha az EU szakembereinek igaza van, a Dr. McGregorhoz hasonló “adattudósokból” hiányzik néhány tízezer az öreg kontinensen, ezért (is) van a Grand Coalition.


Post a Comment

You must be logged in to post a comment.