Doktor úr

Sherwin B. Nuland, a Yale Egyetem professzora könyvet írt Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről. Ez a vállalkozás önmagában is érdekes, a könyv tartalma nem kevésbé.

A HVG kiadója által készített magyar változatot (Fertőző gyógyítók) olvastam el a napokban, egy új könyvhöz történelmi esetpéldát keresve. Nem csalódtam: a gyermekágyi láz okának és ellenszerének megtalálása adtgyűjtési és -elemzési történet: adatfeldolgozás pengeéles tudományos módszertannal és logikával, nekem pedig most pont ilyen példa kell.

Nuland professzor szépírói vénával megírt könyvében azonban más érdekességek is vannak.

Egy új orvosi megelőzési eljárás kidolgozása tulajdonképpen innováció, aminek a lefolyása legalább olyan érdekes, mint az eredmény diffúziója, vagyis az új megoldás elfogadása. Az események a bécsi és budapesti egyetemeken és kórházakban zajlanak. Az 1848-as forradalmak korát éljük. Az egyetemeken és orvosi körökben konzervatív és reformer csoportok hadakoznak egymással. A tudományos problémák átpolitizálódnak, ami rendkívül káros következményekkel jár. Az egyetemeken politikai kinevezettek (vezetők, biztosok, professzorok) töltenek be fontos pozíciókat, az intézmények szabadsága korlátozott, különösen Magyarországon, de Bécsben is, bár ott kevésbé. A politikai kinevezettek a fennálló rend fenntartásában érdekeltek. Az innovációk megzavarhatják a fennálló politikai rendet, nevetségesé tehetik az állami kinevezéséket, megkérdőjelezhetik az állam embereinek és intézményeinek hozzáértését és döntéshozói státuszát, a mindenféle „felforgató elemek” által propagált innovációkat tehát el kell fojtani. A tudomány, a szakmai hozzáértés és logika nehezen tör utat magának az átpolitizált dzsungelben.

Semmelweis történetének ez az egyik fontos és tanulságos olvasata: jobban megérti belőle az ember, miért van szükség az egyetemek önállóságára, függetlenségére, a szakmai szempontok elsőbbségére.

 

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*