SMAC, avagy az infokommunikáció jövője

„A Big Data a jövő!” – egyre sűrűbben lehet hallani, olvasni ezt a kijelentést. Nos, szerintem nem! Pontosabban részben, de a dolog nem ilyen egyszerű. Az infokommunikáció következő egy-két évtizedét négy, egymásra is jelentősen ható trend határozza meg. A Big Data ezen hajtóerők egyikének műszaki, arhitektúrális alapját adja. Ez nem kevés, de a teljes kép ennél jóval összetettebb.

Nemrégiben írtam egy összefoglalót a témában, amit szeretnék itt, a Szakértői blogon elérhetővé tenni. Terjedelmi okok miatt hét részre szedtem. Ez az első rész, melynek alcíme:

A négy nagy hajtóérő

A számítástechnika hőskorában az architektúra alapját szobányi méretű számítógépek és a hozzájuk kapcsolt terminál-hálózatok alkották. Mai szemmel nézve meglehetősen drága infrastruktúra ez, már a beszerzési költségeit tekintve is, és akkor még nem beszéltünk az üzemeltetésükről, karbantartásukról. Természetesen csak a nagyobb vállalatok engedhették meg maguknak, így ilyen rendszereket pár százezer, egy-két millió ember használhatott világszerte. Ebben az időszakban a vállalati informatikai megoldások legfontosabb feladata az volt, hogy támogassák, automatizálják a munkát olyan feladatok elvégzésével, amelyek egyébként jelentős humán erőforrást igényeltek volna (vagyis a feladatuk, itt: help doing).

Az informatikai architektúra következő generációjában a nagygépek háttérbe szorultak. Nem tűntek el, de a feladatuk megváltozott: szerverek lettek, vagyis felhasználóik már többnyire nem emberek voltak, hanem a munkaasztalokon megjelenő, személyes használatú számítógépek, a kliensek. Ebben a kliens/szerver architektúrában a gépeket helyi hálózatba kapcsolták, lehetővé téve, hogy úgy a rajtuk futó programok, mint az őket használó emberek kommunikáljanak egymással (communicate). Ez megváltoztatta a munkamódszereket, munkafolyamatokat, jóval több emberhez jutott így el a számítógép, százmilliós nagyságrendre nőt a felhasználók száma.

Az infokommunikáció napjainkban tapasztalható jelenségei, a megállíthatatlanul terjedő mobiltelefónia, és felhasználásának esetei, módja és jellege alapján kijelenthető, hogy elérkeztünk a harmadik platformhoz ( „3rd Platform” site:idc.com -> Google), amelyben a felhasználók száma milliárdos nagyságrendű, de az alkalmazások száma is több millió. Ez a sokszínűség, a felhasználás egyszerűsége, olcsó és könnyű hozzáférhetősége (beszerzési költségek, betanulási költségek), illetve a több millió alkalmazás térben soha nem látott mértékű integráltsága (globális világhálózat) lehetővé teszi, hogy a több milliárd felhasználó releváns információkat szerezzen és osszon meg másokkal szinte azonnal. (share, get insight, discover, be informed). Ez pedig gyökeresen alakítja át az életünket, és benne a munkavégzés jellegét, mikéntjét, módszereit, egy sokkal hatékonyabb, átláthatóbb „rendszert” eredményezve. A harmadik platform négy alappillérre épül, melyek fejlődése egymásra is jelentős hatással van. A következő négy részben ezeket tekintjük át.

Tagged

Kincses László Posted 2014. július 10. at 14:03 | Permalink

  • De mi az a SMAC?

    A harmadik platformba beleérthető az is, amikor a tárgyak kommunikálnak egymással, akár emberi közreműködés nélkül is? Aminek az RFID csak a kezdete nyilván, de szerintem nem vagyunk messze attól, hogy például az autó és környezete cseréljen adatokat, vagy a hűtőszekrény jelezzen a gyártóknak.

Papp Attila Posted 2014. július 11. at 08:52 | Permalink

  • Mi az hogy! Amikor gépek kommunikálnak egymással (M2M – machine to machine) általában óriási mennyiségű, emberi léptékkel nehezen kezelhető adat keletkezik. Az M2M a négy hajtóerő közül szoros kapcsolatban van hárommal. Az egyik leglátványosabb területe az általad is említett eset (connected car), amikor autókba építenek érzékelőket, amelyek az adataikat folyamatosan továbbítják tárolás, megfigyelés, elemzés céljából. Nagyon sok felhasználási esete van, az egyszerű flottakövetéstől, a szervizek működésén és az autógyártók elemzésein át, egészen a biztosító társaságok speciális biztosítási konstrukciójáig…és még egy csomó minden, ami még nem jutott eszünkbe.

    És hogy mi az a SMAC? A 6. résznek (előre láthatóan augusztus 5-én) pont ez lesz az alcíme! :)

Post a Comment

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*