Likelihood and impact

A World Economic Forum nemrég publikálta egy kérdőíves felmérés eredményeit a világot fenyegető kockázatokról. Úgynevezett globális kockázatokról van szó, vagyis olyan eseményekről, amelyek nagyon kedvezőtlen hatást gyakorolnának több országra, illetve iparágra.

Likelihood and impact – a WEF erre volt kíváncsi, vagyis e globális negatív események (katasztrófák) bekövetkezésének valószínűségére és a hatásuk nagyságára, ami alatt nyilván a rombolást kell érteni. Egy kétdimenziós mátrixot kell tehát elképzelni, ami az egyszerűség kedvéért a szokásos módon négy mezőre osztható.

Megnéztem, a megkérdezett szakértők szerint milyen kockázatok tartoznak a legveszélyesebb kategóriába (nagy valószínűség, nagyon súlyos következmények). Itt van például az éghajlatváltozás és az azzal minden bizonnyal összefüggő vízhiány, de ide kerültek a kibertámadások is, valamint a munkanélküliség és a társadalmi (jövedelmi) egyenlőtlenség.  A „critical information infrastructure breakdown”, vagyis az információs infrastruktúra (telefon, internet) összeomlása a kis valószínűség – súlyos következmények mezőbe került, vagyis a válaszadók szerint egy ilyen esemény nagyon súlyos következményekkel járna, de kicsi a valószínűsége. (Amúgy az ilyeneket szokták fekete hattyúknak nevezni, vagy még pontosabban fekete hattyú az, amire nem is gondolnak, vagyis nincs a mátrixban.) A mátrix adatai szerint a megkérdezettek legkevésbé a krónikus betegségektől, a szervezett bűnözéstől és a dollár világkereskedelmi szerepének gyengülésétől tartanak.

Elgondolkodtató, hogy mi alapján ítél egy megkérdezett szakértő. A „rendkívüli időjárási események” például a leveszélyesebb kockázatok közé kerültek, talán azért, mert sokan emlékeznek a legutóbbi árvízre vagy jégesőre. Más eseményeket viszont nehezebb elképzelni, pláne annak, aki úgy általában jó körülmények között él.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.