Smart

Öt kiscsoportos kutatási témát adtam a hallgatónak az iskola MBA-s vállalkozási (Entrepreneurship) kurzusán: (1) Smart World, (2) egy neves kockázati tőkés múltja, stratégiája és befektetései, (3) e-Health, (4) 3D Printing és (5) Flying Robots, vagyis a drónok.

A bevezető foglalkozás után odajött hozzám egy hallgató és elmondta, hogy ismer egy sokféle célra használható órát, szerintem jó példa-e az a Smart World témakörben, ő ugyanis arról tart majd előadást a csapatával. Tényleg, mit jelent az, hogy „smart”, és mitől lesz smart egy eszköz vagy egy rendszer? (Egyetemi éveim alatt az volt a benyomásom, hogy a „rendszer” szót tulajdonképpen az „izé” helyett használjuk: amiről nem tudjuk, hogy micsoda, arra azt mondjuk: „rendszer”.) A hallgató által leírt óra valóban sokoldalú lehet (az idő mellett még sok minden mást is mér és mutat, adatokat lehet benne tárolni, stb.), de vajon ami sokoldalú, sokféle célra használható, az smart is egyben? Smart-e egy svájci bicska? És az a bicska, amelyikbe több szerszámot építettek be, az smartabb a másiknál?

A szótár szerint a “smart” szónak rengeteg jelentése van: gyors, fürge, élénk, heves, ügyes, ötletes, eszes, gyors felfogású, intelligens, agyafúrt, körmönfont, ápolt… Ez mind szép, de a “smart practice” összetétel például azt jelenti, hogy szélhámosság. Szóval nem egyszerű a helyzet. Talán az elektronizálástól vagy az automatizálástól lesz smart valami? A példa kedvéért: smart lesz egy egyetem attól, ha a tananyagokat ezentúl nem papíron adják ki, hanem letölthetővé teszik egy számítógépről? Smart lesz egy középiskola egy pusztán adminisztrációs célra használt e-naplótól? Az általam jelenleg használt e-learning rendszer például sokoldalú, de önálló helyzetfelismerésre, problémamegoldásra képtelen, és ő maga nem tanul semmit, tehát én nem mondanám smartnak, remélem nem sértődik meg.

Az óra-példán elgondolkodva két tanácsot adtam a hallgatónak. Először is, az előadásukat kezdjék definícióval: szerintük mi az, hogy smart system, vagyis miről fogak tulajdonképpen beszélni? Másodszor: a smartság lényegét ne a sokoldalúságban, az elektronizáltságban vagy az automatizáltságban, hanem az intelligenciában, a helyzetfelismerő és problémamegoldó képességben és a tanulékonyságban keressék.

Smart phone-om nekem is van, de csak azért én nem nevezném smartnak, mert sok több dologra alkalmas egy régebbi telefonnál. Svájci bicskát is hordok a táskámban, legalább tucatnyi mindenféle eszköz van beleépítve, de én ettől még nem mondanám smartnak: inkább az a smart, aki kitalálta, vagy aki ügyesen használja. Az én bicskám nagyon sokoldalú, de nem intelligens, tanulni meg egyáltalán nem tud. Mindazonáltal az a bizonyos óra lehet egy smart system része, ha abban a rendszerben valahol megjelenik az intelligencia, méghozzá gépi, szoftverbe égetett formában.

A definíciós problémák ellenére a hallgatói csapatnak nem lesz nehéz dolga: smart town, smart university, smart agriculture, smart warfare, smart healthcare, smart transportation, smart car, smart metering, smart commerce… Rengeteg példát lehet találni, izgalmas innovációkkal és vállalkozási lehetőségekkel. Egy smart rendszernek sokféle eleme van, mindegyiknél számos problémát kell megoldani, és minden probléma egy vállalkozási lehetőség, mondta egy bölcs ember.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.