Változnak az idők

Pár napja egyik kollegámmal toborzási céllal látogatást tettünk a Tata budapesti cégénél. Az én dolgom az volt, hogy rövid, figyelemfelkeltő előadást tartsak a megjelenteknek, illusztrálva a témáinkat és a módszereinket.

A bemutatkozás során megemlítettem, hogy Forgács András nevű egykori KFKI-s munkatársammal 2003-ban könyvet publikáltunk az infokommunikációs iparág egyes stratégiai kérdéseiről, és e kötet általam írt zárófejezete az indiai IT outsourcing iparról szólt. Több céget is megemlítettem benne példaként, név szerint a Wiprót, az Infosyst és természetesen a Tatát. A történetüket nagyon jól lehetett használni az oktatásban, mivel három különböző sztoriról van szó.

Az Infosys klasszikus startup volt: négy mérnök összeállt és pár száz dollárnyi tőkével informatikai szolgáltató céget alapítottak gyakorlatilag a semmiből.

A Wipro esete népmesére emlékeztet: a család ifjú tagja valahol külföldön tanult; egy reggel üzenetet kapott: apád meghalt, gyere haza átvenni a családi cég irányítását. A fiú hazajött, átnézte a könyveket és látta, mennyire elavult a termékszerkezet; radikális fordulatot hajtott végre, a hajót a modern informatikai világ felé kormányozta.

A Tata hatalmas, sokféle üzlettel foglalkozó családi konglomerátumként épített ki új informatikai szolgáltatási és tanácsadási üzletágat, és 2001-ben megnyitotta budapesti leányvállalatát is.

Apropó konglomerátum: amikor még a múlt század végén könyvet írtam a több üzletágban tevékenykedő, decentralizált, divizionális felépítésű vállalatokról, a konglomerátumokat éppen temették, mondván, hogy nem szabad tarka üzleti portfolióval dolgozni, szinergiára van szükség, koncentrálni kell, nem szabad az erőforrásokat és a vezetői figyelmet szétforgácsolni. Ma viszont mintha a reneszánszát élné ez a forma, elismerő véleményeket lehet hallani és olvasni, ami nem csoda, hiszen egyes feltörekvő országokban, így például Indiában is, sok konglomerátum működik, és úgy általában köszönik szépen, jól vannak. Előnyeiket nyilván elsősorban a nagy tőkeerejüknek, a belső keresztfinanszírozási lehetőségeknek köszönhetik, és valószínűleg annak is, hogy jól illenek anyaországaik társadalmi és politikai kultúrájához.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.