Gyártás

Peter Marsh: The New Industrial Revolution. Az Amazontól rendeltem meg. Szakkönyvek kiválasztásánál általában bele szoktam nézni az olvasói véleményekbe is. Az egyikben azt olvastam, hogy Marsh könyvét a Yale adta ki, a Yale pedig nem műszaki egyetem, a gyártóipar helyett inkább a jog és a filozófia jut róla az eszünkbe, a kötetet tehát óvatosan kell kezelni, nem szabad tőle túl sokat várni. Most, hogy túl vagyok rajta, úgy látom, van ebben a megállapításban némi igazság. Sok jól ismert dologgal találkozik benne az olvasó, aki lapozgatás közben néha merengve és nosztalgiázva gondol arra, hogy bizony, én is így tanultam ezt a középiskolában, így volt benne a történelemkönyvben: gőzgép, turbina, Henry Ford…

Egyes ismert részletek ellenére a teljes kép mégis érdekes és izgalmas. Bár az információs társadalom és a szolgáltató gazdaság felé haladunk, a gyártás jelentősége nem csökken – állapítja meg a szerző. Számoljuk csak meg a tonnákat, a köbmétereket! Anyagi termelésünk és fogyasztásunk határozottan nő, ami nem csoda, hiszen sok problémánkat csak anyagi („gyártott”) eszközökkel tudjuk megoldani. Szoftverrel nem lehet porszívózni, miközben kétségtelen, hogy a jobb porszívókban is egyre több a szoftver.

A gyártás története ipari forradalmak sorozata – folytatja Marsh. Kezdetben vala az egyedi kézműves munka, ez után a szabványosított tömeggyártás fázisai jönnek, most pedig ismét az egyediség felé tartunk, amit „tömeges testreszabásnak” is szokás nevezni. (Spirális fejlődés, a tagadás tagadása, visszatérés a kiindulóponthoz de magasabb fejlettségi fokon – Hegel nyilván örülne a példának.) Termelés és fogyasztás kéz a kézben fejlődnek, és ugyanez mondható el a gazdaság és a társadalom párosáról is, legfeljebb az elsőbbségen lehet néha vitatkozni.

A termelést egyre jobban áthatja a technológia, ami nem más, mint a tudomány felhasználása a termelésben. Marsh sok példával illusztrálja a technológiai fejlődés hatását, bemutatja, milyen trendeket indít el (globalizálódás, hálózatos ellátási láncok, hibrid gyártási rendszerek, földrajzi átrendeződés stb.), majd azok miként hatnak vissza rá. A könyvet olvasva jobban megértjük, mit kell érteni egyes fejlődő országok (például Kína, India, Brazília) „nagy felzárkózása” alatt, milyen világgazdasági munkamegosztási rend van kibontakozóban, mire számíthatnak az úgynevezett fejlett világ országai, milyen szerepet töltenek be egyes csúcstechnológiát képviselő, középméretű cégekből álló klaszterek a hálózatos világgazdasági rendben, és mindeközben a jövő technológiáiról is képet kapunk.

 

Post a Comment

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*