Vak király

Régi Rivalda-köteteket lapozgattam a napokban, és el is olvastam belőlük néhány színdarabot, nagyjából harminc éveseket. Érdekes, hogy kik voltak a szinte minden kötetben szereplő sztárírók akkoriban, a múlt rendszer utolsó évtizedében.

Elgondolkodtató, mi bizonyul majd tartósnak ezekből a darabokból. Vannak köztük olyanok, amelyek nagyon élesek és elevenek voltak akkoriban, tele áthallásokkal, mögöttes mondanivalóval, de az utóbbiaknak ma már nincs jelentősége. De akadnak olyanok is, amelyek a mához is szólnak, méghozzá erős hangon. Itt van például az erdélyi Székely János darabja, a Vak Béla király a nyolcvanas évtized legelejéről. Gyulán volt a bemutatója, parádés szereposztással. Nem olyan kristálytiszta logikájú, feszes szerkezetű, mint a Caligula helytartója, de élvezet olvasni, és talán elő is fogják adni még.

A 12. század elején járunk. Az országban Könyves Kálmán uralkodik. A darab Kálmán király, és testvére, Álmos herceg vitájával indul. Kálmán Rómában keres szövetségest, Álmos a német császárhoz húz. Mindketten tudják, hogy az ország helyzete miatt szövetséges nélkül nem boldogulnak. De kivel kell barátkozni? Kálmán szerint mindig a gyengébbel, akivel együtt erős lehetsz, de nem nő a fejedre. Álmos az egyre erősebb német császárral képzeli el a jövőt.

Az ország nemessége megosztott, két pártra szakad: az egyik Kálmán mögött áll, a másik Álmost tekinti vezérének. Kálmán nem tűri a megosztottságot: megvakíttatja Álmost és annak fiát, Bélát. A sors azonban úgy hozza, hogy Kálmán ága kihal, és az öröklési rendben egyszer csak Béla következik. Királlyá koronázzák. Vak király lesz, aki mégis jobban lát a többieknél. Vagy mégse? Béla nemzeti egységet szeretne, a két régi párt kiegyensúlyozott együttélését. Terve azonban nem sikerül, mert fellép a trónkövetelő Borisz, akit Kálmán felesége szült, de valószínűleg nem az egykori király volt az apja. Bizáncban keres szövetséget, majd a lengyel királytól kapott sereggel betör az osrzágba. Álmos császárpárti hívei látják a veszélyt. Kiújulnak a pártharcok, a Béla által szorgalmazott nemzeti egység füstbe megy: az ország törvényszerűen újra pártharcok martaléka lesz.

Béla felesége, akit közben királynői rangra emeltek a nemesek, összehívja az aradi országgyűlést, ahol kegyetlen vérbosszú következik… A szakadás megállíthatatlan.  

 

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.