Édes titok

Nehéz elszakadni a statisztikai előrejelzés, a „predictive analytics” témájától. Itt egy link az egyik legjobb cikkhez, amit olvastam erről. Antonio Bolfo írta a The New York Times számára, nagyjából egy évvel ezelőtt jelent meg.

Hogyan tudják meg a vállalatok a titkaidat? – teszi fel a kérdést a címben. Példaként a nagy áruházláncot, a Targetet használja. Megtudhatjuk belőle, milyen információkat gyűjt a cég a vásárlóiról, mit szerez meg maga, milyen adatokat vásárol másoktól. A lista meghökkentően hosszú és gazdag.

Az adatgyűjtés nem öncélú: a Target meg akarja jósolni az emberek vásárlási viselkedését, befolyásolni akarja a döntéseiket. Ehhez kifinomult matematikai statisztikai módszereket használ, és ezzel meg is érkeztünk a témához.

Bolfo írásából kiderül, hogy a vásárlási szokásokat egyébként nehéz megváltoztatni: a szokás azért szokás, mert belénk rögzült. Vannak viszont az életnek olyan eseményei, amelyek radikális változást hozhatnak. Ilyen például a terhesség és a gyerekszülés. Vajon miből lehet kitalálni, hogy egy adott vásárló nagy valószínűséggel terhes? Miből és hogyan lehet erre minél korábban, elég nagy biztonsággal következtetni?

A Target egy tehetséges adatbányászt bízott meg a feladattal, aki a cikk szerint el is végezte a munkát. Bejössz a boltba, nézelődsz, veszel ezt azt; a számítógép mindent feljegyez, majd az adatokból arra következtet, hogy te nagy valószínűséggel terhes vagy. Nagy esemény elé nézel, most van az a pillanat, amikor meg lehet változtatni a szokásaidat, most kell megrohanni téged mindenféle ajánlatokkal.

Ügyes, mondhatnánk, de van itt egy bökkenő: vajon mi a helyzet a magánélet védelmével és az üzleti etikával? Jön a konkrét példa: mi van akkor, ha egy apa a Target valamilyen reklámleveléből tudja meg, hogy a lánya terhes? És mi van, ha mégsem terhes?

A cikk meghökkentő és elgondolkodtató olvasmány, érdemes egy kis időt áldozni rá. 

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*