Mária

Krúdy Gyula: Mohács. A regénytrilógia második és harmadik részéről már beszámoltam. Hátrafelé haladtam benne, Szapolyai és az első Habsburg (aki valójában a második volt) megkoronázásától visszafelé.

Az első kötet jóval a mohácsi csata előtt indul. Két gyereklány vár az esküvőjére Innsbruckban: Jagelló Anna és Habsburg Mária. Az előbbi Ferdinánd felesége lesz, az utóbbit a nála fiatalabb Lajoshoz adják, aki Magyarország trónján ül. Mária hajóra száll, leereszkedik a Dunán és elfoglalja helyét a férje mellett.

Krúdy romantikus szerelemnek ábrázolja a találkozást. Mária erősebb és határozottabb Lajosnál. Hamar rájön, hogy az ország katasztrofális állapotban van, a kincstár üres, nincs ütőképes hadsereg, különböző nemesi csoportok hadakoznak egymással és a királlyal, akinek még a legitimitását is megkérdőjelezik. A végeket a török fenyegeti, a védelem gyenge, csak a megszállott csuhás érseknek, Tomorinak köszönhető, hogy eddig nem omlott össze minden. Mária munkához lát, pénzt akar szerezni minden áron, még a hamisítástól sem riad vissza.

A török hadsereg elindul, Lajos király páncélba öltözik és csapatai élére áll, elindulnak Mohács felé. Mária Budán marad, itt éri a hír: Lajos meghalt, hogy miként, azt nem lehet pontosan tudni. A török nem nyomul tovább, az országban viszont zavaros a helyzet, senki sincs biztonságban. Legnagyobb ereje a trónra vágyó Szapolyainak van a maga érintetlen hadseregével. Mária elhagyja Budát, Pozsonyba költözik, szervezni kezdi a Habsburg-barát nemesi tábort. Szapolyai házassági ajánlatot tesz, de az özvegy kikosarazza, királygyilkossággal vádolja.

Széthúzás, belharcok, pártütés – az ország sorsa évszázadokra megpecsételve. Közben vadásznak, jókat esznek, szerelmeskednek…

Krúdy nagyon szerethette ezt a Máriát. Nemrég jártam Pozsonyban, talán abban az utcában is megfordultam, ahol lakott.

    

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.