Feszültség / 2

Visszautalva egy korábbi bejegyzésre: lassan bár, de haladok a cikkel. Íme az újabb szakasz a maga nyers állapotában.

———————————

…De vannak nagyobb földrajzi léptékű átalakulások is. A pártoktól független szakértőkből álló The Information Technology and Innovation Foundation (ITIF) 2009-ben The Atlantic Century  címmel jelentést adott ki az innováció állapotáról 36 országban. Két évvel később újabbat publikáltak, a vizsgálatot 44 országra kiterjesztve. Ebben megállapították, hogy az USA és az Európai Unió pozíciója a globális innovációs versenyben egyaránt romlik. A legjelentősebb javulást Délkelet-Ázsiában és Kelet-Európa egyes országaiban észlelték, az utóbbiak között említve Ciprust, Szlovéniát, Észtországot, a Cseh Köztársaságot és Lettországot. Az ITIF jelentése szerint a vizsgált országok közül Szingapúr a leginnovatívabb, majd Finnország és Svédország következik. Az évtizedekig vezető innovációs nagyhatalomnak számító USA csak negyedik a listán. (Természetesen más képet kapnánk, ha az egyes államokat önálló országoknak tekintenénk.) Az EU-15 és EU-25 csoport egységes régióként kezelve a 18., illetve a 19. a rangsorban. A széthúzódó mezőnyű innovációs verseny egyes országokat megemel, másokat viszont hanyatlásnak indít, ami érvényes a munkaerő-piaci helyzetre is.  

 

A technológiai fejlődés a szaktudás és a képességek értékét is megváltoztatja. Bizonyos szakmák, feladat- és munkakörök egyszerűen eltűnnek a porondról. A példa kedvéért: az USA-ban 1970-ben az alkalmazottak több mint fele „kékgalléros” volt vagy irodai (adminisztratív) munkakörökben dolgozott. A keresetük ritkán volt kiemelkedő, de ezek az állások jó bázist jelentettek a közép- és az alsó-középosztály számára, a betöltésükhöz pedig elegendő volt a középiskolai végzettség. Harminc évvel később, az új évezred elején az említett munkakörökben már csak az alkalmazottak 40%-a tevékenykedett, sok állás betöltéséhez pedig már felsőfokú végzettség kellett (Levy-Murnane 2004, 3. o.).

 

Az átalakulás a számítógépek tömeges megjelenésével magyarázható. A gépek elsősorban a jól algoritmizálható feladatokat vették át az emberektől. Az algoritmizálhatóság nem azonos a feladat bonyolultságával: jól vagy rosszul algoritmizálható tevékenységeket a bonyolultsági skála mindkét végén találhatunk. Egyes, amúgy igen bonyolult pénzügyi műveletek jól algoritmizálhatók (számítógépes programokba írhatók), az autóvezetés vagy az arcfelismerés algoritmizálása viszont nehéz feladat, pedig alacsony képzettségű emberek is könnyen megbirkóznak velük. Ha bizonyos szakmák, emberi munkatevékenységek eltűnnek, háttérbe szorulnak, akkor az ezekre felkészítő iskolák bizonyítványai is veszítenek az értékükből, a bérek pedig leszakadnak a mezőnytől.

A munkaerő-piaci változásokra jó példa az elektronikus kereskedelem. A példa kedvéért vegyük az Amerikai Egyesült Államokat és nézzük meg, mekkora GDP-t produkáltak 1995-ben. Utána számítsuk ki, hány kereskedő („sales and related occupations”) jutott egymillió dollárnyi GDP-re. Ez a szám akkor 2,08 fő volt. Számítsuk ki ugyanezt a mutatót 2002-re is. Az eredmény: 1,79[1]. A csökkenést (ugyanannyi GDP-hez kevesebb kereskedő kell) a technológiai fejlődés magyarázza, legalábbis részben. Mit hozott a technológiai fejlődés? Önkiszolgáló rendszereket, automatákat, internetes keresését és tanácsadást, virtuális asszisztenseket, online kampányokat stb. Az elektronikus kereskedelem szépen fejlődik, az internetes boltokban egyre többen és egyre szívesebben vásárolnak, miközben a modern technológiával beoltott kereskedelem kevesebb munkahelyet termel, mint korábban. Mi több, ha a GDP csak lassan vagy egyáltalán nem nő, a kereskedelmi munkahelyek száma csökken.

A számítógépesítés hatása a munkaerőpiacra már a kilencvenes évek elején határozottan megmutatkozott. A hálózatba kötött számítógépek lehetővé tették egy sor üzleti folyamat újraszervezését, részleges vagy teljes automatizálását. Az átszervezési programok nagy arányú létszámcsökkentéssel jártak még olyan vállalatoknál is, amelyek korábban biztos „nyugdíjas” helyeknek számítottak. Az 1. sz. táblázatban hivatalosan bejelentett létszámcsökkentési akciók adatait láthatjuk. (Az összeállítást a Newsweek közölte 1996. február 26-i számában.). A listából látható, hogy az elbocsátási hullám a feltörekvő „új gazdaság” cégeit (pl. AT&T, IBM, Nynex) sem kímélte.

1. sz. táblázat. Bejelentett vállalati létszámcsökkentési programok, USA


Vállalat

Év

Elbocsátási terv (fő)

AT&T

IBM

General Motors

Delta Air Lines

DEC

Boeing

Nynex

1996

1993

1991

1994

1994

1993

1994

40.000

60.000

74.000

15.000

20.000

28.000

16.800

 

A nagy innovációs hullámok a munkaerő iránti kínálatra és keresletre a munkatevékenységek földrajzi elhelyezkedésén keresztül is hatást gyakorolnak. A technikai fejlődés a közlekedést és a kommunikációt is megváltoztatja, aminek következtében a tevékenységek és a munkahelyek vándorolni kezdenek. Piacgazdaságokban a vállalatoknak döntenek arról, hova, melyik országba telepítik az egyes tevékenységeiket. A technikai fejlődésnek (közlekedés, távközlés, informatika) köszönhetően a tevékenységek földrajzi koncentrálására egyre kevésbé van szükség. A nyolcvanas években lendületet vett a termelés olcsó országokba való telepítése, majd a kilencvenes években megindult az adminisztratív és támogató tevékenységek távoli helyekre (pl. Indiába) való kiszervezése, az úgynevezett off-shore outsourcing (Bőgel  2007). Ezt a trendet jól kitudták használni azokban az országokban, ahol olcsó, de kellő mértékben képzett munkaerőt tudtak biztosítani. Az eredmény: a fejlett országok munkahelyeket, néha gyakorlatilag teljes iparágakat veszítettek, míg egyes feltörekvő országok munkahelyeket nyertek. A munkahelyek elvándorlása az előbbiekben politikai feszültségeket is okozott: például Németországban és az USA-ban az off-shore outsourcing választási téma lett.

A fentiekben példákat soroltunk fel a nagy innovációs hullámok munkaerőpiaci hatásaira vonatkozóan, különös tekintettel a közvetlenül mögöttünk álló évtizedek infokommunikációs korszakára. Az innovációk, az új energiaforrások, termékek, közlekedési és kommunikációs eszközök átalakítják a kereslet-kínálati viszonyokat: szakmákat, munkahelyeket teremtenek, illetve szüntetnek meg, szorítanak háttérbe, ami sok feszültséget, egyéni és társadalmi problémát okozó, de alapjában véve normális, megszokott jelenségnek tekinthető.

Társadalmi szempontból fontos kérdés, hogy az egymást követő nagy innovációs hullámok munkaerő-piaci mérlege miként alakul: elegendő új munkahely születik-e a megszűnők helyébe, képesek-e az új gyárak, vállalkozások, az emelkedőben lévő települések, régiók felszívni a másutt feleslegessé váló munkaerőt. A mostani infokommunikációs hullámot megelőző innovációs ciklus (robbanó- és villamosmotor, autógyártás, háztartási tömegcikkek termelése) radikális változásokat hozott a munkaerőpiacon, miközben rengeteg munkahelyet teremtett a gyors tempóban fejlődő gyáriparban. A példa kedvéért: az 1890-es években az Amerikai Egyesült Államokban a 35-44 éves nők korosztályának csak néhány százaléka dolgozott a családi háztartáson kívül, majd a 20. század végére ez az arány 80% közelébe emelkedett (Chang 2011), ami rendkívül mélyreható változásnak tekinthető, annak minden következményével. A modern háztartási gépek nők tömegeit szabadították fel a háztartási munka alól, miközben ezt a tömeget felszívta a modern gyáripar és adminisztráció.

A munkaerő-piaci hatások tekintetében hasonló a helyzet a mai infokommunikációs innovációs hullám esetében is: nagy tömegben szűnnek meg és keletkeznek munkahelyek, átalakul a szakmastruktúra, megváltozik egyes települések, régiók, országok vonzóereje és státusza. A fentiekben több példát hoztunk fel mindezekre. Az emelkedő és makacsul magas szinten ragadó munkanélküliségi rátákból, a „jobless recovery” bemutatott jelenségéből viszont arra következtethetünk, hogy a hullám általános munkaerő-piaci mérlege negatív. Ez természetesen csak feltételezés, de mivel súlyos társadalmi kérdésekről, éleződő feszültségekről van szó, érdemes végiggondolni a mellette szóló érveket.    




[1] Az adatok forrása: Brynjolfsson-McAfee 2011, 24. o.

 

Post a Comment

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*