Indóház

Noam Wasserman: The Founder’s Dilemmas. Képzeljünk el egy hatalmas mozdonygyárat, ahol tömegével készülnek a lokomotívok. Mindenütt szerelnek, reszelnek, kalapálnak. A gyár központi csarnokából egy sín indul a külvilágba. A kapu után váltók következnek: a sín elágazik. Az ágakon újabb váltók, újabb elágazások.

Most képzeljük azt, hogy minden mozdony egy vállalkozás. Akik szerelnek, reszelnek, kalapálnak rajtuk, azok a vállalkozók. A sínre tétel az elindulás, a cégalapítás. A váltók a döntési pontok: lehet menni erre, de lehet menni arra is.

A váltókat be kell állítani. Mindegyik előtt el kell gondolkodni: merre menjünk? Minden váltó egy dilemma. A dilemmákat meg kell oldani, vagy megoldódnak maguktól. Ha elindulsz, jönnek a váltók, a választások, a döntési helyzetek. A váltókat nem lehet megúszni.

Noam Wasserman, a Harvard professzora szerint a vállalkozások élete dilemmákra adott válaszok sorozataként is felfogható. Egy vállalkozás életpályája nem más, mint haladás a szerteágazó síneken. A döntések, a lehetőségek közüli választások kényszerpályákat teremtenek: ha erre indulsz, már nem mehetsz amarra. Ha a választásokat nem lehet megúszni, jobb, ha felkészülünk rájuk és megfontoltan döntünk, ügyelve a döntéseink harmóniájára is.

A könyv a vállalkozói dilemmák részletes, ezernyi részletre kiterjedő katalógusát és elemzését adja. Szerkezete a cégek életútjához igazodik: a cégalapításra vonatkozó döntésekkel indít, és a beéréssel zár. Minden fejezet egy dilemmacsokor. Vállalkozáshoz keressünk csapatot, vagy csapathoz vállalkozást? Mikor induljunk el? Mi legyen az alapítók szerepe? Hogyan osszuk el a tulajdonrészeket? Kitől és hogyan szerezzünk tőkét? Kiket alkalmazzunk? Mikor engedjük át valaki másnak a kapitányi hidat? Eladjuk-e a befutott céget?

Ezernyi kérdés, sokféle elágazás, sokféle válasz. Wasserman gondosan katalogizál, elemez, modellez, illusztrál. Mondanivalóját, modelljeit nagy, technológiai és élettudományi cégekből álló adatbázissal támasztja alá. A statisztikákból megtudhatjuk például, hogy a külső tőke fokozatos megjelenése befektetési körönként mennyivel csökkenti annak a valószínűségét, hogy az alapítók vezetői pozícióban maradnak. (Tanulság: ha külső tőkét vonsz be, készülj arra, hogy ki fognak rúgni.) A szerzőnek esettanulmányai is vannak, folytatásos valóság-szappanoperák, amelyekhez időről időre visszatér. Ez a következő váltó, erre és arra vezetnek innen elágazások, a statisztikák szerint ennyi mozdony megy erre, illetve arra, kedvenc példavállalkozásaimnál így oldódott meg ez a dilemma – nagyjából így néz ki a fejezetek szerkezete.

Wasserman arra is rámutat, hogy bár sokféle döntési helyzet van, a választások vezérmotívumát a „rich or king” dilemma adja: minél gazdagabb akarsz lenni, vagy inkább a gyeplőt akarod kézben tartani? A kettő együtt ritkán sikerül. Ha gyorsan akarsz növekedni és sok pénzt akarsz csinálni, szükséged lesz külső tőkére, tehetséges, felkészült és erős kezű szakemberekre, nehézsúlyú igazgatótanácsi tagokra, vagyis egyre nagyobb szeletet kell átadnod az irányításból. Ha ragaszkodsz a kapitányi hídhoz, távol kell onnan tartanod másokat, amivel elveszítesz egy csomó erőforrást, tudást, kapcsolatot, energiát, lehetőséget. A váltóknál kiderül, kit mi motivál tulajdonképpen, milyen minta rajzolódik ki a választásokból.

Maga a könyv tanulságos és olvasmányos, de igen hosszú, tele van ismétlésekkel. Wasserman teljes képet igyekszik adni, ezért közhelyeken is rengeteget rágódik. Ilyenkor bátran át lehet ugrani néhány oldalt.

 

 

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*