Oroszlán

Móricz Zsigmond: A rab oroszlán. Utánanéztem: a regény először 1936-ban jelent meg. Móricz ekkor már túl volt tragikus végű első házasságán, és éppen szétbomlóban volt a második, amit a híres színésznővel, Simonyi Máriával kötött. A rab oroszlán tehát két kudarccal végződött házasság tanulságait hivatott összefoglalni.

A két házasságról sokat olvastam Móricz nemrég megjelent naplóköteteiben. Ezekben sokkal közvetlenebb, őszintébb. A regény Julukája nem Janka, és a férje sem Móricz, vagy mondjuk inkább így: nem oroszlán. Nem művész, nem alkotó-teremtő figura, hanem hivatalnok. Akták, iratok, elintézni való ügyek embere, aki reggel besétál a hivatalba, de kora délután már elmegy onnan, hazatér enni és szundikálni. Fix fizetése van, nyugdíjas állása. Túl van már élete delelőjén.

Egy napon csinos fiatal lányt ültetnek a szobájába, aki segít neki mindenféle kimutatásokat készíteni. A felesége azonnal rájön, hogy a férje nem közömbös a lány iránt, a találkozás megperzselte, pedig amúgy nem történt semmi és nem is fog történni semmi. Házassági válság következik, nagyáriákkal, duettekkel, kórusokkal. Móricz nem az egészben, hanem a részletekben jó, az egész valahogy kisiklik a kezei közül. Röviden: A rab oroszlán nem tartozik a legjobb művei közé. Egy életrajzi munka „fáradt éveknek” nevezi azt a periódust, amikor született.

A már említett naplókötetekből tudom, hogy Móricz szinte mindent feljegyzett, amit érdekesnek talált, még a saját telefonbeszélgetéseit is. A két házasságról volt anyaga bőven. Időnként kilép a történetből és mindenféle társadalompolitikai fejtegetésekbe kezd, szavait a regény szereplőinek szájába adva. Nehezen zár, mint aki elégedetlen a csattanóval, és ezért mindig kitalál valami újat.

 

   

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*