Csákányi

Katona József Színház, Kamra: A hét asszonya. A parányi színpadon Csákányi Eszter egyedül. Néha játszik, néha csak beszél, két jelenet között árnyjátékként lehet látni az átöltözéseket. Rövid jelenetek, monológok, kevés mozgás. Nők beszélnek magukról, a sorsukról, a világról. Van közöttük gazdag és szegény, ellenszenves és rokonszenves, könnyen megfejthető és rejtélyes, szép és csúnya. A szöveg tele van nyelvi ötletekkel, de az az érzésem, a közönséghez valahogy nem jön át, a nézők mintha mást várnának, valami karakteresebbet, valami csattanósabbat, strukturáltabbat, zártabbat, valamit, ami jobban megmozgatja az agyat és az érzelmeket, amiben nagyobb kilengések vannak.

Aki átjön, az a színésznő: Csákányi Eszter. Valószínűleg bármilyen szöveget elmondhatna, akár a telefonkönyvet is. A közönség egyszerűen szereti.

       

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.