Hibbant reformer

Mozi: Egy veszedelmes viszony. A film Dániába visz bennünket. A 18. század második felében járunk, a trónon egy Keresztély nevű infantilis, kissé hibbant király ül. Az országot valójában egy főnemesekből álló tanács irányítja. A király, ahogy ez szokás, feleséget kap egy másik uralkodóházból: egy kedves, jobb sorsra érdemes, szép teremtést. Az udvarban felbukkan egy német orvos, aki Rousseau-t és Voltaire-t olvas, az észben és a tudományban hisz. A király maga mellé veszi, összebarátkozik vele és, a maga infantilis módján támogatni kezdi a reformjait.

Az orvosból gyakorlatilag miniszterelnök lesz, bár a korabeli Dániában nem volt ilyen pozíció. Az idétlen királlyal karöltve modernizálni kezdik az országot. Ezzel persze magukra haragítják mindazokat, akik a régi rendből hasznot húztak, és csak langyos támogatókra lelnek azokban, akik nyerhetnének az újon – bólogatna Machiavelli. A feudális főurak összefognak ellenük, és néhány egyszerű trükkel maguk mellé állítják a közvéleményt. A módszer egyszerű, ma így neveznénk: karaktergyilkosság. Az orvos egyik gyenge pontja a királynéval folytatott szerelmi viszonya, a másik pedig az, hogy német, vagyis befurakodott idegen, nem dán, nem közülünk való. Ezeket kell sulykolni a népnek, a reformokról pedig feledkezzünk el. Jön a tragikus vég.

A filmbeli orvos színtelen, szagtalan, minden modernsége ellenére unalmas figura. A szerelmi szál közhelyes. A király annál érdekesebb: hibbantságát időnként legyőzi az értelem, infantilizmusa néha hősies tettekre sarkallja. Hol utáljuk, hol megszeretjük. Ezért az alakításért érdemes megnézni az amúgy lassan csordogáló filmet.

       

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.