Hattyú

Márai Sándor Naplóját olvasom, a legújabb kötetett, az 1961-63-as évek krónikáját. Találtam benne egy bejegyzést a Telstarról, az AT&T aktív műholdjáról, az elsőről ebben a kategóriában, amely először teremtett élő kapcsolatot Amerika és az öreg kontinens országai között. Márai szerintem hibásan írja a készülék nevét, de minden bizonnyal a BellLabs-ban épített műholdról van szó; nemrég beszéltem róla egy innovációs kurzuson, némi zenei kísérettel.

Szóval Márai 1961-63-ban, már több mint tíz éve az önként vállalt száműzetésben. Az író New Yorkban él feleségével, Lolával. Fogadott fiuk, János katona, a bevonulásáról még az előző naplókötet számolt be, most éppen Alaszkában teljesít szolgálatot egy elektronikus katonai biztonsági rendszer egyik kiszolgálójaként. Gyakran ír és néha hazajön, ilyenkor mesél az élményeiről, amiket Márai gondosan feljegyez és elemez.

Az író hangja keserű, néha kifejezetten ingerült. Állandóan az öregedés jeleit keresi magán, a halálra készül, pedig, mint tudjuk, erre nem volt semmi oka, még évtizedekig élt és alkotott. Diagnózisai élesek, néha kíméletlenek. Repülőgépen visszatér Európába, végigjárja a kontinens nyugati és déli felének országait, ismerős embereket és helyeket keres, de érezhetően egyre idegenebb lesz neki az itteni világ. Látja Németország felemelkedését és megerősödését, látni véli Anglia és Franciaország hanyatlását.

Amerikát nehezen emészti, egyszerre szereti és utálja, nem tudja hova tenni. Beszámol a kormány csúfosan végződött kubai kalandjáról, a kezdődő politikai enyhülésről, Kennedy meggyilkolásáról, a feketék megmozdulásairól. Elolvassa Updike első novelláskötetét, majd a Nyúlcipőt, elismerően nyilatkozik az íróról. Valószínűleg A skarlát betűt tartja az amerikai szépirodalom csúcsának.

Az itthoniak közül Weörest, Szabó Lőrincet és József Attilát tartja nagyra, az utóbbiról még azt is kimondja, hogy a legigazibb költő: nem írja a verset, hanem azonos azzal. Németh Lászlót nem szereti, dilettáns irodalmár fogorvosnak tartja.

Rendszeresen meglátogat egy hattyút a lakásához közeli öbölben, kenyeret visz neki, figyeli az arisztokrata madár magatartását.

Döbbenten tapasztalja, milyen közel került Európához: elég beülni egy repülőgépbe, és pár óra múlva Rómában lehet. Szigorú napirend szerint dolgozik, tervei vannak, miközben életműve lezárására készül. Állandóan érveket keres emigrációs döntésének igazolására.

Feljegyzi, hogy Budapesten bemutattak egy darabot, amelynek álnéven bár, de ő a főszereplője. A jegyzetek szerint az Odüsszeusz szerelmeiről van szó Devecseri Gábortól. Ezt nem tudtam, meg fogom keresni és elolvasom.  

         

Post a Comment

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*