Quantok

Múlt pénteken az iskola egyik vállalati programján szolgáltató központokkal kapcsolatos esettanulmányokat dolgoztunk fel. Az egyik egy globális cég központosított belső szolgáltatásainak történetét tárgyalta, különös tekintettel a lehetséges szervezeti megoldásokra: funkcionális egységként megszervezett szolgáltatóház, szolgáltató leányvállalat, egy tömbben való kiszervezés, szolgáltatásonként történő kiszervezés, stb. A másik a szolgáltatások nemzetközi piacának egyik vezető képviselőjéről szólt és a piac fontosabb trendjeinek (a kereslet és a kínálat bővülése, a szolgáltatások körének tágulása, felfelé kapaszkodás az értékláncon, régiók és országok versenye, szabványosodás, tömegcikkesedés stb.) áttekintésére adott alkalmat.

Szóba került a szolgáltatásként nyújtott matematikai modellezés is. A program résztvevőinek azt ájánlottam, hogy akit ez a téma érdekel, olvassa el Christopher Steiner új könyvét, Automate this a címe, de az alcíme pontosabban fedi a tartalmát: How Algorithms Came to Rule our World, vagyis kissé visszafogott fordításában: miként hódítják meg az algoritmusok a világot.

Ha belegondolunk, ez tulajdonképpen tudásmenedzsment-téma: az algoritmus nem más, mint kodifikált tudás, gondosan, minden részletében kidolgozott eljárás valamilyen probléma megoldására. Ha az algoritmust számítógépes programban rögzítik, akkor a gépre a végrehajtás is rábízható, a gép „tudni fogja” hogy mit tegyen, például ezer szám közül kiválasztja a legnagyobbat.

Algoritmusok készítése egyetemi tananyag, magam is írtam ilyeneket, elkészítésükhöz tulajdonképpen három dologhoz kellett érteni: az alapokat jelentő matematikához, a megoldás logikai folyamatának megtervezéséhez, végül az eljárás programozásához, vagyis a számítógép nyelvére való lefordításához.

Steiner könyvének említett alcíme arra utal, hogy a világon egyre több tevékenységet irányítanak, illetve végeznek ilyen algoritmusok. A matematikai alapok évszázadok alatt alakultak ki, majd az igazi hódítás a számítógépek megjelenésével kezdődött. Bonyolult, kifinomult matematikai algoritmusokat írni nehéz feladat, tudás és tehetség kell hozzá, ami nincs meg mindenkiben. Ebben a blogban nemrég egy izgalmas krimiről írtam, amelynek quantok a főszereplői: algoritmusok, számítógépes automaták készítésével foglalkozó matematikusok. A világ quantjai, ha nagy madárrajként képzeljük el őket, ott keresnek leszállóhelyet, ahol érdekes feladatok adódnak és jól lehet keresni. Sokáig ilyen volt a pénzügyi világ, amely nagy tömegben szívta fel a quantokat, algoritmizálta a maga eljárásait. Steiner részletesen elemzi ezt a jelenséget, a pénzvilág algoritmizálódását, a tehetséges matematikusok és programozók elszívását a gazdaság többi területéről. Bemutatja, hogyan változott meg az áramlás iránya az elmúlt években, a pénzügyi válság beköszöntével. A quantok most az internetes óriásoknál (Google, Facebook, Amazon stb.) bukkannak fel, de fészket raknak például a gyárakban, a logisztikában és az egészségügyben is: modelleznek, algoritmizálnak, kodifikálnak, programoznak, radikális változásokat idéznek elő, tevékenységeket, iparágakat forgatnak fel ott, ahol megjelennek.

Thomas Peterffy pár bejegyzéssel korábban említett példáját is Steiner könyvében találtam. Steiner finoman utal rá, hogy Peterffy a csapatával tulajdonképpen közgazdasági Nobel-díjat is kaphatott volna, hiszen lényegében ugyanazokat a pénzpiaci képleteket és algoritmusokat találták ki, amelyekért mások megkapták a legelőkelőbb tudományos elismerést. Ők azonban nem publikálták a felfedezéseiket, hanem üzletet csináltak belőlük, céget építettek rájuk. A rafinált algoritmusok rengeteg pénzt kerestek a gazdáiknak, minden bizonnyal jóval többet, mint amennyi a Nobellel jár.  

  

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*