Mint a géppuska

Két bejegyzéssel lejjebb számítógépes pénzügyi algoritmusokról írtam. Nemrég találkoztam a következő történettel:

1987, New York. A Nasdaq ellenőre meglátogatja az egyik tőzsdei kereskedő céget. Arra számít, hogy sok fiatal ügynököt lát majd az irodában, akik az oda telepített Nasdaq-terminál villogó képernyőjét nézik, vitatkoznak, ordibálnak, tranzakciós utasításokat billentyűznek, és mindeközben tonhalas szendvicset esznek, kávét isznak, időnként kibámulnak az ablakon vagy kimennek a mosdóba.

Meglepetésére se ember, se szendvics, se kávé. Csendes iroda, halk zümmögés. A Nasdaq-terminálhoz egy IBM számítógép van kötve, közvetlenül abba áramlanak az adatok, betáplált algoritmusa segítségével az dönt a kereskedelmi műveletekről, majd az utasításait automatikusan betölti a terminálba. Az ügynök csodálkozik, rosszallóan csóválja a fejét: ezt így nem lehet csinálni, az IBM-et tessék lekapcsolni a terminálról, az utasításokat pedig csak a billentyűzettel lehet bevinni a gépbe. Veszi a kalapját és elbúcsúzik.

A kereskedő cég vezetője behívja a mérnökeit. Tanácskoznak: mit lehet ilyenkor tenni? Pár nap alatt megszületik a megoldás: egy nagy lencsét tesznek a terminál képernyője elé, mögé állítanak valamilyen optikai eszközt, ami leolvassa a képernyőn megjelenő adatokat és beviszi az IBM-be. Az IBM-hez egy fura készüléket kapcsolnak, amely a szó szoros értelmében begépeli az utasításokat a Nasdaq-terminálba.

Az ellenőr visszajön, ismét elámul. Mivel az IBM esze gyorsan vág, a gépelő robot úgy dolgozik, mint a géppuska, beszélgetni se lehet tőle rendesen. Fejcsóválás, vita. A kereskedő felajánlja: ha kell, a robotot beépítik egy csinos kirakati bábuba, amely egészen úgy néz ki, mint egy ember.

Az ellenőr elmegy. Az ügyet lezárják: a Nasdaq beadja a derekát. Elérkezett a computerized algorithmic trading korszaka.

A történetben szereplő algoritmus kitalálóját és programozóját Thomas Peterffynek hívják. A második világháború végén született Budapesten egy légoltalmi pincében, orosz légitámadás alatt. A hatvanas évek első felében hagyta el az országot. Először Németországba, majd Amerikába utazott anélkül, hogy tudott volna angolul. Ma a világ egyik leggazdagabb embere.

Napjainkban a tőzsdei kereskedés nagyobb részét az övéhez hasonló algoritmusok végzik, csekély valós idejű emberi felügyelettel vagy anélkül, ennek minden következményével. 

 

 

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.