Algoritmus

Az alábbi hír jól jött volna a múlt héten, amikor éppen egy konferenciára készültem. Egy nagy svájci bank elbocsátotta „credit-default swap index trading” (fordítással nem próbálkozom) részlegének vezetőjét. Nem vettek fel helyette valaki mást, hanem egy számítógépes algoritmusra bízták a feladatot.

Ez az algoritmus matematikai modellekkel dolgozik. Biztos vagyok benne, hogy ezek a modellek nagyon bonyolultak, de mivel van algoritmus, a számítógép jól elboldogul velük. A lényeg: ember helyett számítógép, emberi agymunka helyett számítógépes algoritmus.

Jó példa ez arra, hogy a számítógép nem csak az egyszerűbb faladatokat végzők munkáját veszi át, nem csak a skála alsó végén elhelyezkedők munkáját veszélyezteti. A szabály inkább így fogalmazható meg: automatizálásra, emberi munka számítógépes kiváltására ott lehet leginkább számítni, ahol a feladat algoritmizálható.

Az algoritmizálhatóság független attól, hogy milyen felkészültség (végzettség) kell egy adott munkához. A példa azt mutatja, hogy a „credit-default swap index trading” algoritmizálható, pedig bonyolult feladat. Gondolom, érdemes is algoritmizálni, mivel a példában szereplő vezető bizonyára jó nagy fizetést kapott. A bérelszámolás egyszerűbb, de az is algoritmizálható. A zöldpaprika gyomlálása pláne egyszerű tevékenység, az algoritmizálása viszont tudomásom szerint egyelőre nem megoldott, itt tehát emberre van szükség. (A vegyszeres gyomirtást az adott kontextusban nem tekintem megoldásnak.) A zöldpaprika gyomlálására pár nap vagy óra alatt ki lehet képezni valakit, a „credit-default swap index trading”-hez, gondolom, sokkal hosszabb és bonyolultabb felkészítés kell. Az állását mégis a svájci bankár vesztete el, a zöldpaprikához pedig változatlanul napszámosok kellenek.

A svájci bankár esetéről mindenesetre Robert Harris nemrég megjelent, egy elszabadult pénzügyi kereskedő szoftver kalandjairól szóló könyve is eszembe jut.    

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.