Globál/lokál

Ma volt a SZEK.org szokásos őszi tematikus kiskonferenciája. Rendezvényház a Kopaszi gáton, több mint kétszáz regisztrált résztvevő, rengeteg előadás, délután két szekcióban: az egyik volt a lokális, a másik pedig a globális, mivel ez a globál/lokál páros adta az idei konferencia alaptémáját.

Jómagam „Menni vagy nem menni?” címmel a külföldi terjeszkedés szükségességéről és módjairól tartottam bevezető előadást. Rögtön az elején az egyik diámra felírtam két fontos adatot. Mindkettő idei, a The Economistban, tehát egy szolid, megbízható, konzervatív, szakszerű, ámde mégis olvasmányos, magának némi finom angol humort is megengedő brit lapban találtam őket nemrég.

Az első szerint jelenleg az Európai Unió kiskereskedelmi forgalmának 3,4%-át adja az elektronikus kereskedelem. Ez nem valami sok, mondjuk fele annyi mint az USÁ-ban.

A második: az elektronikus kereskedelem forgalmának csak 8,8%-a lépi át a határokat, vagyis tíz csomagból nagyjából egyen szerepel külföldi címzés.

Ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy az előbbi 3,4%-nyi rész 8,8%-áról van szó, sajátos ellentmondásra bukkanunk: az az elektronikus kereskedelem, amit elvileg arra találtak fel, hogy a világhálón megjelenve globális legyen, szerény Uniónkban egyelőre kifejezetten lokális, helyi, vidékies, bukolikus vagy nem is tudom, milyen jelzőt használjak. Az EU kereskedelmi szempontból változatlanul tarka patchwork-takaró, sok kis országgal, kis piaccal, lokális játékossal.

Ez közgazdasági szempontból nem jó, bár nyilván más nézőpontokat (például politikait, kulturálist) is fel lehet hozni, kinek hogy teszik. A méretgazdaságosság, a versenyképesség szempontjából jobb lenne egy integráltabb piac, ahol könnyebb mozogni, akadályok nélkül ki lehet bontakozni annak, aki képes erre. Nem egyszerű feladat ez; gondoljunk csak bele például a következőkbe: az Unió területén 17,4 millió ember dolgozik a kiskereskedelemben, sok fiatal és képzetlen van közöttük, a kisvállalkozások ötöde kisbolt – milyen következményekkel járna ilyen feltételek mellett az elektronikus kereskedelem erőteljes térnyerése, a piac elkerülhetetlennek látszó koncentrációja? Nőne vagy csökkenne a munkanélküliség, amin belül a fiatalkori kifejezetten kínos méreteket kezd ölteni, Spanyolországban például elérte az 52%-ot?

Mindenesetre a mostani konferencián örömmel hallgattam azok beszámolóit, akik megpróbálnak a hazai piacról kilépni, külföldi kalandokba bocsátkoznak, támadnak, visszavonulnak, erőt gyűjtenek, újból támadnak, és közben tanulnak, tanulnak, tanulnak. Megtanulják például, hogy nem csak technikai akadályok (jog, adózás stb.) vannak, hanem például kulturálisak is; ahogy az egyik előadó fogalmazott: a kulturális sokk valóban létezik.  

  

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*