Emberek, innoválni!

Szerda délután. Az ég kék Peking fölött, a tegnapi front valószínűleg kiseperte a szmogot. Az idő csípősebb lett, de nappal még kellemes meleg van.

Délután a Tsinghua egyik professzorát hallgattam, az ország és egyes kínai nagyvállalatok (ZTE, Huawei, Broad stb.) innovációs stratégiájáról és a szellemi tulajdon védelméről adott elő, bár az utóbbi témáról csak keveset beszélt. A pártközpontból megérkezett az új útmutatás: You have to develop your own technology! Vagyis: tessék szépen innoválni, kutatni, fejleszteni, mert puszta másolással nem jutunk messzire, a nyugatiak pedig lényegében leállították a technológiai transzfert, nem akarják saját versenytársukat fejleszteni. Az olcsó tömeggyártás korán túl kell lépni.

Az innovációhoz kutatás-fejlesztési befektetések kellenek, meg sok tehetséges ember.  A hazánkban is jelen lévő Huawei 2009-ben bevételeinek majdnem 9%-át fordította K+F-re, de nem ez volt a rekordév, hanem 2002, amikor ez az arány 14%-volt. Vannak ígéretes területek, például a nagy sebességű vasúti közlekedés (tegnap próbáltuk ki, lásd lejjebb), kikötői berendezések gyártása, új energia, next generation nuclear technology (nem tudom a pontos magyar megnevezést, talán mini atomerőműveket kell érteni alatta). Az előadó szerint néhány kínai vállalat arra is képes, hogy egyszerre kövesse a költségvezetői és a differenciáló stratégiát, amit ugyebár Michael Porter nem tartott lehetségesnek.  Az agyelszívástól manapság nem kell különösebben félni: sokan hazajönnek, mert itthon jobbak a lehetőségek.

Az előadás után ellátogattunk az Open Edutainment nevű szervezethez, ahol elsőként meghallgattuk az igazgató bemutatkozó előadását. Internetes távoktatással foglalkoznak egy nagy online oktatási hálózat tagjaként. Az egészet a központ kezdeményezte valahol legfelül. Hierarchikus, vertikálisan és horizontálisan egyaránt kiterjedt, nehezen áttekinthető (pláne, ha a diákon kínai feliratok vannak), sokszereplős hálózatot építettek ki, számos (ha jól emlékszem, közel hetven) egyetem, oktatási központ, hivatal stb. közreműködésével. Platformot – mondhatni internetes oktatási közművet – építenek, multimédiás tartalmakat fejlesztenek, szolgáltató központot működtetnek, vizsgáztatnak, menedzselnek.

Bekukkantottunk egy videókonferenciás távoktató-terembe (a tanár Pekingben, az aktuális osztály nagy képernyőn Sanghajban), a folyosón  játszottunk egy kicsit az egész falat beborító érintőképernyős alkalmazásokkal, kipróbáltuk a blue box videóstúdiót. Táblagépekre, mobiltelefonokra és valamilyen intelligens karórafélére fejlesztenek, állítólag egyre inkább saját technológiákkal. Úgy tűnik, átugrottak néhány technológiai generációt a távoktatásban.

Azt persze jó lenne látni, hogy működhetnek mindezek a gyakorlatban, mi történik, ha valahol a mongol határ mentén egy faluban valaki  beiratkozik egy internetes könyvelési tanfolyamra – nem véletlenül használom ezt a példát, a vendéglátók szerint ma ez az egyik legnépszerűbb kurzus. Úgy általában a beiratkozott hallgatók létszámát tekintve százezrekről, milliókról beszélnek.

Érdekesek a vetített diákon megjelenő fényképek: a legtöbbön boldog, mosolygó emberek láthatók valamilyen vezető körül.     

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.