Peking, hétfő

Reggel megkezdődött a tanítás az IMM MBA program utolsó bentlakásos moduljában, Tsinghua Egyetem közgazdasági és üzleti karának hatalmas, tégalalap alakú, belső parkos üveg-beton épületében.

Az első előadást egy kínai professzor tartotta, aki főállásban egy nemzetközi gazdasági kutatóközpontban dolgozik. A téma természetesen Kína gazdasága. Az 1978-ban elindult nyitás előtti állapotokkal csak nagyon keveset foglalkozott, az időt elsősorban a jelen dilemmái bemutatásánnak szánta. Megyítélése szerint Kína fordulópothoz (vagy inkább inflexiós ponthoz) érkezett. Erős fékezés (hard landing) nem lesz, mondta, de a jövőben meg kell elégeni kisebb növekedéssel. “Rebalancing”-ra, vagyis újfajta egyennsúlyi állapot elérésére van szükség, lehetőleg krízis nélkül.

De mit is kell kiegyensúlyozni, milyen tényezők között kell egyensúlyt teremteni? Íme a legfontosabbak: (1) a helyi felhasználás és az export között, (2) a beruházások és a fogyasztás között, (3) az állami és a magánszektor között, (4) a fejlődés és a növekedés között, (5) az alacsony költségekre alapozott versenyelőnyök, valamint az értékteremtés és az innováció között. A jövőkép tehát egy lassabban de kiegyensúlyozottabban növekedő ország, nagyobb belső felhasználással és fogyasztással, bővülő magánszektorral, egy nem (csak) az alacsony költségek miatt vonzó, innováló, több hozzáadott értéket adó Kína. A növekedés erőltetésének gazdaságpolitikájával fel kell hagyni (jegyezzük meg: mi biztos örülnénk a professzor által javasolt évi 5-6 százaléknak).

A kiigazításnak, egyes fontos tényezőárak normalizálásának nyilván vesztesei is lehetnek; a vezetés most megteheti, mondta a professzor, hogy a nehézségeket az amerikaiakra és az európaiakra fogja, de ez csak egy darabig mehet így. A feladat nem könnyű, hiszen mindeközben a külföldi kereslet gyengül, az infláció nő, a nyugati országokban új gyártási technológiák (újfajta robotok, additív eljárások stb.) jelentek meg, amelyek ronthatják Kína versenypozícióját. Mindezek következtében szűkül a gazdaságirányítás mozgástere.

Az országnak rövidesen új vezetése lesz, a lassuló növekedéssel párosuló reformokat nekik kell elfogadtatni. Technokraták előnyben, a katonai tapasztalat egyre kevésébé számít. Közben egy új generáció is felnőtt, amelyik csak hallomásból tudja, milyen volt a helyzet a nyitás előtt.

 

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*