Tiltott

Szervezett túra a Tienanmen térre és a Tiltott Városba. Az idegenvezető korrekt, tárgyszerű, és még humora is van. Hosszú rúdon zászlót lenget, ha a csoport elbitangol, éles hangú sípjával ad jelet. A téren rengeteg ember, nézelődnek, sétálnak, ha elfáradnak, egyszerűen leülnek a földre. Húszméteres lapos képernyőkön reklámfilm fut az országról. Középen hatalmas művirágcsokor. Bejutni csak több ellenőrzési ponton keresztül lehet, a táskákat is átvilágítják, olyan a rendszer, mint egy repülőtéren.

A Tiltott Város (közembernek a császárok idejében ide szigorúan tilos volt belépnie) méretei valóban lenyűgözőek, az épületek meglepően jól állták a történelem viharait, bár a berendezésükből nem sok maradhatott.

A túra végén csoportos riksázás egy megmaradt régi negyedben, sajátos rezervátumban. Rengeteg kis bolt, vendéglők, több helyen élő zene. Tömeg, nyüzsgés mindenfelé. A riksák ügyesen manővereznek a forgalomban, fékezésnél viszont egymásba ütköznek, feltorlódnak. Mindegyik két embert visz, én egy hallgatóval osztottam meg egyet; miközben kanyarogtunk, a vállalkozásáról beszél, amit éppen most készül eladni egy Kínában működő amerikai cégnek. 

Peking ege fátyolos, a széles utak vége szmogos párába vész, a Nap csak halványan világít, olyan, mintha egész délután alkonyodna.

Este programnyitás, a Tsinghua közgazdasági karának dékánhelyettese köszönti a diákokat.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.