Álomfejtés

A hosszú hétvége forró óráit kihasználva elolvastam néhány színdarabot egy 1984-85-ös Rivalda-kötetből. A nyolcvanas évek közepén járunk tehát, pár évvel a politikai rendszerváltás előtt. A régi rendszernek már nincs tartása, de az újnak sincs még, tartalma, formája, megszületésnek időpontja bizonytalan.

Kertész Ákos Családi ház manzárddal című darabja az ideológia és a valóság nevetséges ellentmondását tükrözi. Moldova György cinikus képet ad a világról Az élet oly rövid…-ben, amit a kötet krónikásai szerint a Radnóti Színpadon mutattak be. Cinikus képet, hiszen azt állítja: idővel minden rendszerben ugyanazok a szerepek jelennek meg, sőt, a szereplők sem változnak.

Az általam most olvasotak közül a legbonyolultabb Hubay Miklós darabja, a Freud az álomfejtő álma. 1938-at írunk, Bécsben már Hitler az úr, Freud Zsigmond emigrációba készül Angliába. Nővérével együtt vonatra száll, ahol üldözőkkel és üldözöttekkel találkozik. Lepihen, álmában Ferenc József császárt analizálja. A császár persze csak ürügy, igazából a történelem lelkivilágáról van szó, 1848-tól a második világháború kitöréséig: országok és uralkodók traumáiról. Az analitikus kérdez, az uralkodó beszél, a történet, illetve a történelem fonala kibomlik, okra okozat következik, megoldás nincs, a sorozat végtelen.

Ratkó József Segítsd a királyt! című drámájába is belekezdtem, de még nem végeztem vele. Olyan, mintha egy opera szövegkönyvét olvasnám, áriákkal, duettekkel és mozgalmas tömegjelenetekkel.

                        

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*