Semleges

Film: Az ajtó. Úgy tudom, Szabó Magdának ez a legnépszerűbb regénye külföldön. Nekem is van belőle egy angol nyelvű változat. Kíváncsiságból vettem meg, érdekelt, hogyan szólal meg angolul ez a könyv.

Mindig csodálkoztam külföldi népszerűségén, úgy gondolom ugyanis, hogy Az ajtó nem a legjobb regénye Szabó Magdának. Márainak sem az A gyertyák csonkig égnek, külföldön mégis az tűnik a legnépszerűbbnek.

Az ajtó népszerűségét, akárcsak Márai regényéét, talán sajátos kortalansága és gyökértelensége adja. Szabó István mostani filmjéről is ezek a jelzők jutnak az eszembe. Van benne kor persze, vannak egyértelmű utalások a helyre és a történelmi helyzetre, de a filmet nézve egyáltalán nem érzem magam a magyar hatvanas években. Inkább valami idilli aranykor jelenik meg a vásznon, gyönyörű kerttel, házzal, szép lakásokkal, bőségesen terített asztalokkal. Látom ugyan a korabeli tárgyakat, autókat, látom a jól ismert rendőregyenruhát, mégis, a film játszódhatna bárhol, bármikor. Az írónő és Emerenc is kortalan, gyökértelen figurák benne. Az írónő élhetne bárhol, Emerenc is, a többiek is: a férj, a rendőrtiszt, a zöldséges, a szomszédok… A modern horror-gyerekfilmekre emlékeztető visszaemlékezések csak erősítik ezt a kortalanságot és gyökértelenséget.

Lehet, hogy mindezek egy külföldi számára fogyaszthatóbbá, emészthetőbbé teszik az alkotást, az eredmény nekem mindenestre furcsán semleges. Emberi játszma háttér nélkül. Emerenc szeretni tanítja az írónőt. Tulajdonképpen csak a kapcsolatuk érdekes, semmi más.

   

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.