Algorithmic trading

Alex Hoffmann tehetséges fizikus Amerikában. Számos, hasonlóan tehetséges kollegájával együtt egy nagy, állami finanszírozású atomprogramon dolgozna, de azt, isten tudja miért, törlik. Alex átköltözik Svájcba, Genfben telepedik le és az európai atomkutatóban, a CERN-ben vállal munkát.

Ott sincs azonban szerencséje: felmondanak neki. Két okuk is van rá: egyrészt Alex kutatási programját túlságosan veszélyesnek ítélik, másrészt tartanak tőle magától is, a fiatal tudós ugyanis furcsa tüneteket mutat, skizofréniára hajlamos, ami kétségtelenül nem szerencsés állapot egy atomkutatóban.

Alex azonban nem adja fel. Ő kutatni akar. A „big data” jelenség érdekli és a mesterséges intelligencia. Olyan rendszert akar csinálni, amely hatalmos és változatos adattömeggel dolgozik, azt okos algoritmusok segítségével állandóan pásztázza és agyafúrt algoritmusokkal elemzi, mintázatok után kajtat, korrelációkat számol, az elemzések alapján döntéseket hoz, amiket végre is hajt, mindeközben pedig folyamatosan tanul.

Összefoglalva: intelligens, autonóm és fejlődőképes, és mindezekhez, ha már egyszer elindult, nincs szüksége további emberi beavatkozásra.

A CERN jó alany lenne egy ilyen rendszerhez, de a kapui, mint látjuk, bezárulnak tudósunk előtt. Alex más alanyt keres és meg is találja azt a pénzvilágban. Értékpapírokkal, részvényekkel, derivátumokkal, opciókkal és más hasonlókkal kell kereskedni. A jó döntésekhez szinte mindent figyelni kell ebben a világban: tényeket, érzelmeket, tranzakciókat, politikát, terroristákat, ki tudja még mit. Alex munkához lát. Megírja azt a bizonyos pásztázó-elemző-döntő-végrehajtó-tanuló szoftvert és útjára ereszti a pénzvilágban.

A szoftver egy hedge fundnak dolgozik, annak a lelkét adja. A hedge fund szupermodern vállalat: digitális és virtuális. Papír nincs. Készlet nincs. a “termelést” egy szoftver végzi. Minden mellékes funkció ki van szervezve. A vezetés öt-hat emberből áll és teljesen nemzetközi: az elnök amerikai, a CEO angol, a pénzügyi vezető holland, a kockázati főnök indiai…

Alaklamazottakból csak két fajta van: titkárnők és úgynevezett quantok. Az utóbbiak profi adatelemzők, mindegyiküknek PhD-je van, fizikusok és matematikusok. Ők fejlesztik az algoritmust, hogy még okosabb legyen. Köztük sok a furcsa ember, többen meg vannak zakkanva egy kicsit, de mit tegyünk, a zsenialitás és a zakkantság gyakran kéz a kézben jár. Az egyik quant magyar, a neve Imre Szabó, neki is van egy furcsa szokása: amerre jár, minden kilincset meg kell fognia. Istenem, ezt még ki lehet bírni, ha amúgy zseni valaki.

A hedge alapnak befektetői is vannak, akik korunk jellegzetes figurái: pszichopaták és bűnözők, ahogy Alex üzlettársa definiálja őket.

A rendszer működik, önállóan, követhetetlen sebességgel és eredményesen. Ad, vesz, shortol, realizál, más algoritmusokkal üzletel és versenyez, likviditást keres (értsd: pénz után szimatol). A befektetett vagyon látványosan nő.

Van azonban két probléma.

Az egyik az, hogy a szoftver túlságosan jól sikerült. Túlságosan autonóm és túlságosan öntörvényű. Alkotói kezdik szem elől téveszteni. Azt sem lehet tudni pontosan, hogy hol van éppen, hol zümmögnek az algoritmusai: valahol a felhőben, talán éppen egy adatközpontban, de az is lehet, hogy szétszórt asztali gépek ezrein ver tanyát. Élni akar, erre van beprogramozva. Bottal üthetik a nyomát.

Működésének következményeként a pénzügyi rendszer kezd egyre nagyobb kilengéseket mutatni. Öngerjesztő folyamatok indulnak be. Tizedmásodpercek alatt forog minden. A rendszer élőlényként kezd viselkedni. Van egy pillanat, amikor ráshortol az egész világra. Darwin mosolyog a sírjában.

A másik probléma maga Alex, akinek kiújul a skizofréniája. Kettős tudata lesz: az egyik józan és barátságos, a másik szorongó, gyanakvó, önpusztító hajlammal fűszerezve. Az egyik tudat nem tud a másikról. Egy szép napon az egyik egy könyvet küld a másiknak, történetesen egy első kiadású Darwint…

Ebből az alaphelyzetből kanyarít Robert Harris egy kétségtelenül intelligens thrillert. Ez utóbbi alatt az értendő, hogy van benne kergetőzés, sötétben bújócskázás és némi zsigerelés is (ettől thriller), de nem ez a lényeg: az igazi küzdelem az értelem szintjén folyik. Gondolkodni kell olvasás közben. Nem lehet pontosan tudni, hogy kik a jók és kik a rosszak.

Alexet egy szép napon hárman is üldözőbe veszik: egy szadista hajlamú német csavargó, saját algoritmusa és saját másik énje. A három közül a középső tűnik a legveszélyesebbnek, legéletképesebbnek. A lavina elindul, Alex körül egyetlen nap alatt megfordul a világ. Harris ráadásul mindezt ügyesen beágyazza a valóságos eseményekbe, a pénzügyi világ valóságos történéseibe: tőzsdeválság, görögök, bankok összeomlása…

Aki intelligens thrillert vár, nem fog csalódni, és az izgalmak közben még azon is el lehet gondolkodni, milyen az, amikor az IT ilyen szinten és módon találkozik a pénzvilággal. Milyen lesz, vagy milyen volt…       

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.