Brynjolfsson és McAfee

Vegyük az Amerikai Egyesült Államokat és nézzük meg, mekkora GDP-t produkáltak 1995-ben! Utána számítsuk ki, hány kereskedő („sales and related occupations”) jutott egymillió dollárnyi GDP-re. Ez a szám akkor 2,08 fő volt.

Számítsuk ki ugyanezt a mutatót 2002-re is. Az eredmény: 1,79.

Ezeket a számokat Erik Brynjolfsson (MIT) és Andrew McAfee professzorok új könyvében találtam, amelyből néhány fejezetet lehozott a The Atlantic folyóirat. A szerzők szerint a csökkenést (ugyanannyi GDP-hez kevesebb kereskedő kell) a technológiai fejlődés magyarázza, legalábbis részben. Mit hozott a technológiai fejlődés? Önkiszolgáló rendszereket, automatákat, internetes keresését és tanácsadást, virtuális asszisztenseket, online kampányokat és persze az elektronikus kereskedelmet úgy általában. Az elektronikus kereskedelem szépen fejlődik, az internetes boltokban egyre többen és egyre szívesebben vásárolnak. Ez jó, mondják a professzorok, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a modern technológiával beoltott kereskedelem kevesebb munkahelyet termel, mint korábban. Mi több, ha a GDP csak lassan vagy egyáltalán nem nő, a kereskedelmi munkahelyek száma csökken.

A The Atlanticban megjelent fejezetekben a közismert szerzők a technológiai fejlődés társadalmi következményeivel foglalkoznak. Lényegében az érdekli őket, hogy kik a fejlődés nyertesei és vesztesei abszolút és relatív értelemben. Négy fontos jelenségre hívják fel a figyelmet:

(1) A foglalkoztatottság és a bérek szempontjából a technológiai fejlődés (szerkezeti hatások mellett) a magasabb képzettségű munkavállalóknak kedvez. A bemutatott statisztika szerint a képzettségi bérolló egyre szélesebbre nyílik, az alacsony végzettségűek (értsd középiskola vagy az alatt) abszolút értelemben is vesztesnek számítanak: kevesebbet keresnek, mint a hatvanas-hetvenes években.

(2) A technológiai fejlődés a gazdagoknak kedvez. A gazdagabbak jövedelme sokkal gyorsabban növekszik, mint a szegényeké, a gazdagok között pedig a leggazdagabbak helyzete a legjobb ebből a szempontból.

(3) A technológiai fejlődés a sztároknak, mi több, a szupersztároknak kedvez a többiekkel szemben. Mivel a terjeszkedés könnyebbé vált (és ez különösen igaz a digitalizált termékek és szolgáltatások piacára) egyre több iparágban jelennek meg domináns játékosok, akik sokkal gyorsabban fejlődnek és gazdagodnak a többieknél.

(4) A technológiai fejlődés a tőkének kedvez a munkával szemben. Miközben a munkanélküliség gyakorlatilag stagnál, a vállalati műszaki beruházások nőnek, a vállalati profitok soha nem látott magasságokba emelkednek. A tortából több jut a tőkének és kevesebb a munkának.

A munkavállalók vesztésre állnak a gépekkel szemben – vonják le a következtetést a professzorok. Veszélyes társadalmi feszültségek halmozódnak fel. A problémát az okozza, mondják, hogy a technológiai fejlődés által előidézett változások túlságosan gyorsak, az emberek és az intézmények világa nem tud ilyen sebesen alkalmazkodni. Régen, ha az egyik iparág munkahelyeket veszített, a munkavállalókat felszívta egy másik. Most erre sokkal kevésbé lehet számítani. 

 

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*