Viagra feketén

„A spam gazdaságtana”. Sznoboknak: „The Economics of Spam”. Érdekes lenne ezzel a címmel doktori értekezést írni.

Miért is ne? A spam élt, él és élni fog.

A munkahelyi szűrőnk elég jól működik, de azért néhány kéretlen levél átjut a szögesdróton. Személyes megfigyelés: többségük ügyes phishing-akció eszköze, vagyis valaki valamilyen személyes információt szeretne tőlem megszerezni, miközben általam ismert személynek vagy intézménynek (például a bankomnak) álcázza magát. A megoldások néha kifejezetten szellemesek, gyűjteni kellene őket.

Szóval doktori disszertáció a spam-gazdaságról. Ha a témákat elbíráló egyetemi bizottság kifogást emelne, két vezető amerikai egyetem kutatóinak munkásságára hivatkoznék példaként: ha ők igen, én miért ne? Eredményeikből nemrég (december 12.) közölt válogatást a BusinessWeek. A spamot üzleti vállalkozásként kezelték, ami logikus, hiszen az spamelés befektetés (munka + pénz), értelme akkor van, ha megtérül. A kutatók a gyógyszerek elektronikus kereskedelmét választották ki vizsgálati terepnek.  365.395.278 spam-linknek eredtek a nyomába. Ezek a linkek 69.002 honlaphoz vezettek. E webhelyek mögött 45 kereskedőt találtak, ezeknek nagyjából a fele a jelek szerint orosz.

A kutatók 200 próbavásárlást is végeztek véletlenszerűen kiválasztott árusoknál. Az árut az esetek több mint 90%-ában leszállították. Pontosabban: szállítottak valamit, ami úgy nézett ki, mint amit megrendeltek. (Más kérdés, hogy egy pirulában ténylegesen mi van.)

A mintában 20 olyan bankot is találtak, amelyek a kártyás fizetések lebonyolítására vállalkoztak.

Formáját tekintve klasszikus elektronikus kereskedelem ez, csak éppen fekete, több szempontból is az. De mit vesznek a népek spames gyógyszerkereskedőktől? Az adatok szerint leginkább potencianövelő szereket (pl. Viagrát vagy ál-Viagrát). ezek teszik ki a forgalom több mint felét. A maradék piacon antibiotikumok, fogyasztószerek, nyugtatók és más labdacsok osztoznak.

Mekkora lehet a piac? Nos, a kutatók szerint az amerikaiak 12%-a vásárolt már spames kereskedőnél, a konverziós rátájuk pedig sokkal magasabb például a franciákénál. A kereskedelmet jól szervezett ügyfélszolgálatok támogatják, amelyek a kutatók megállapítása szerint „gyakran jobbak, mint a legális kereskedőké”. Vagyis: a fekete kereskedelem nem feltétlenül rossz kereskedelem, sőt, akár tanulni is lehet tőle. Mindazonáltal valószínűleg nem az ügyfélszolgálat teszi vonzóvá: egy „fekete Viagra” ára töredéke az eredetiének. (Figyelem: a Pfizer szerint a fekete Viagrák nem valódiak, és kifejezetten károsak is lehetnek.)

Tanulság: nagy számok ezek, a gazdaság számottevő méretű szeletéről van szó. Tanulmányozásra érdemes. Mindazonáltal nem árt az óvatosság.   

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.