1945

Theo Sommer: 1945. Egy év életrajza. A nagy háborúkról szóló könyvek általában a békekötéssel érnek véget: az egyik fél leteszi a fegyvert, a másik győzelmi ünnepet ül. Sommer könyve tulajdonképpen a fegyverletétellel kezdődik. A háború utolsó hónapjairól is ír, de sokkal jobban érdekli, mi történt a kapituláció után.

A nézőpont is szokatlan: Sommer a németek szemszögéből tárgyalja és értékeli az eseményeket. Nem hagy kétséget afelől, hogy 1945 a német történelem mélypontja volt. A Birodalom borzalmas vereséget szenvedett. Területét idegen hadseregek foglalták el, városait lerombolták, milliók maradtak lakóhely és munka nélkül, Drezdát, Hamburgot a szó szoros értelmében felperzselték. Erőszak, fosztogatás, megszégyenítés mindenütt. Rengeteg halott mindenfelé.

Mindezeket azoknak kellett átélniük, akik pár évvel korábban még azt hitték, mindenki fölött állnak, mindent megkaphatnak, övék a világ. Nagy magasságból feneketlen mélységbe zuhantak. Vezéreik istenekből üldözött bűnözőkké váltak. Millióknak kellett megtagadniuk önmagukat.

Sommer megközelítésével lehet vitatkozni, minden bizonnyal kell is. Néha mintha elvesztené az arányérzékét, máskor úgy tűnik, mindent a legfelső vezetők, leginkább Hitler nyakába akar varrni. Van viszont egy tagadhatatlan erénye: látja és megmutatja az összefüggéseket, az ok-okozati kapcsolatokat. Nem képet fest, hanem filmet forgat. Egyensúlyát ezzel nyeri vissza, hitelességét így tartja meg. Szálakat bont ki visszafelé és előre – az utóbbit is megteheti, hiszen sok évtized telt el azóta, látszik, hogy miből mi lett.

Ez történt a németekkel 1945-ben – mondja a könyv. Borzalmas, ami történt, de nem véletlenül történt. A történelemben végső soron minden következmény. Ha felkelősöket keresünk, az adott kor mellett az események láncolatát is meg kell vizsgálni. Igen, ez történt 1945 májusa után. De mi történt előtte? És mi történt annak előtte?

    

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*