Cloud Computing 5-4-3!

A közelmúltban egy előadásra készülve, a Cloud Computing pontos definíciójának és tulajdonságainak böngészésekor “deja vu” érzésem támadt. Mátrixos agyam rögtön a fekete macskát kereste és az elérhető közelségben lévő telefon készüléket, mint segítő jobbot a menekülésre az ügynökök elől…

Az történt, hogy a cloud computing tulajdonságainak, típusainak és a szolgáltatási modelleknek felsorolásakor egy, a pályám kezdetén belém ívódott számsorozatra lettem figyelmes.

5-4-3-as szabály!

“Egy collision domain-ben maximálisan 5 szegmens, 4 repeater és 3 számítógépekkel populált szegmens lehet.”

Mond ez ma már egyáltalán valakinek valamit? Mosolygó arc

 

De a nosztalgiát félretéve, nézzük az 5-4-3 “reloaded” verzióját:

 

A Cloud Computing szolgáltatásmodell:

5 alapvető tulajdonsággal:

    • bárhonnan, bármikor, szinte bármilyen eszközről elérhető 
    • több ügyfél kiszolgálásra alkalmas környezet  (multi-tenant)
    • rugalmas, mindkét irányban gyorsan skálázható architektúra
    • a felhasználással arányos, mérés alapú elszámolás
    • önkiszolgáló rendszerű igénylő felület

4 típussal:

  • private cloud: egyetlen szervezet kizárólagos használatát szolgáló modell, melyben a “fogyasztók” a szervezeti egységek
  • public cloud: bárki által elérhető publikus szolgáltatás 
  • hybrid cloud: két vagy több különálló cloud infrastruktúra összekapcsolásából létrejövő egység, melyek között időszakos, vagy állandó jellegű adatcsere valósul meg. A hybrid cloud-hoz szorosan kapcsolódik a cloud bursting fogalma, mely tipikusan egy privát cloud időszakos többleterőforrás igényét, publikus cloud-ból való bérlettel megvalósító jelenség. (Év végi kötelező biztosítás váltás?)
  • community cloud: egy adott közösség kizárólagos használatát szolgáló modell, melyben a “fogyasztók” közös érdekeltségű, ámde különálló szervezetek (pl. takarékszövetkezetek, államigazgatási intézmények stb.)

 

és 3 fő szolgáltatási modellel rendelkezik:

    • SaaS – Software as a Service
      Szolgáltatásmodell, mely lehetővé teszi a fogyasztónak, hogy igénybe vegye a szolgáltató infrastruktúráján futó alkalmazásokat. A fogyasztónak semmilyen ráhatása nincs az alkalmazások futtatását biztosító infrastruktúrára (hálózat, szerverek, operációs rendszerek, tárolók stb.), mozgástere általában kimerül az szolgáltatásként igénybe vett alkalmazás személyes testreszabásában. (pl. Gmail, Dropbox, Evernote stb.).
  • PaaS – Platform as a Service
    Szolgáltatásmodell, mely lehetővé teszi a fogyasztónak, hogy saját alkalmazásait a szolgáltató infrastruktúráján futtassa, tesztelje. Hasonlóan a SaaS szolgáltatásmodellhez, a felhasználónak itt sincs ráhatása  az alkalmazások futtatását biztosító infrastruktúrára (hálózat, szerverek, operációs rendszerek, tárolók stb.), viszont az alkalmazás felett teljes kontrollal rendelkezik, valamint limitált módú konfigurációs lehetősége is van az alkalmazást futtató környezetre.  (pl. Windows Azure).
  • IaaS – Infrastructure as a Service
    Szolgáltatásmodell, mely lehetővé teszi a fogyasztónak, hogy számítási kapacitást, tárterületet, hálózati és egyéb informatikai infrastruktúra elemet vegyen igénybe a szolgáltatótól, melyeken tetszőleges szoftvereket futtathat (operációs rendszerek, alkalmazások). A fogyasztónak nincs ráhatása az cloud infrastruktúrára, de teljes kontrollal rendelkezik az igénybe vett tárterület, az általa telepített és üzemeltetett operációs rendszerek és alkalmazások, valamint egyes, személyes felhasználású hálózati erőforrások (virtuális tűzfalak, terhelés elosztók stb.) felett. (pl. Amazon EC2).   

 

Legalább így könnyű megjegyezni Mosolygó arc.

Bővebben: http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf

Cimkék: , , ,

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*