Majdnem belefulladt

Szerdán elmentem a Szek.org őszi kiskonferenciájára és meghallgattam az első blokkot. A szervezet filozófiája az, hogy a tavaszi konferencia a „nagy” (átfogó, soktémás, többnapos stb.), az őszi pedig a „kicsi” (fokuszált, rövid). Úgy tűnik, a közönség másképp gondolkodik, mivel szerdán igen szép számban képviseltette magát, voltak pillanatok, amikor egy gombostűt sem lehetett volna leejteni.

A téma a szabályosság volt: hogyan kell szabályosan kereskedni az interneten, legyen szó akár írott, akár íratlan szabályokról.

Szabályosság. Egy gyakorló kereskedőnek nyilván nagyon fontos dolog ez: a szabályosság bizalmat kelt a piacon, és bizonyos hatósági büntetéseket is el lehet vele kerülni. Én viszont férfiasan bevallom, kicsit unom ezt a témát. Miért? Emlékezzünk arra a derék fiatalemberre, aki néhány évvel ezelőtt, egy kis trópusi ország képviseletében elindult valamelyik olimpia úszóversenyén. Ott volt, ami nyilván azt is jelenti, hogy betartotta a vonatkozó szabályokat: előírásszerűen jelentkezett, megszerezte a szükséges dokumentumokat, igazolásokat, rendben átment a szexvizsgán, nem doppingolt, nem ugrott a többiek előtt a vízbe. Eddig minden rendben is volt, ám amikor eldördült a startpisztoly, kiderült, hogy alig tud úszni. Majdnem megfulladt, természetesen a legutolsó lett (bár azt el kell ismerni, hogy a közönség a szívébe zárta).

Mit akarok ezzel mondani? A szabályokat ismerni ajánlatos, és be kell őket tartani. A szabályosság azonban csak indulási előfeltétel. Attól, hogy szabályos vagyok, még nem leszek olimpiai bajnok, legfeljebb akkor, ha mindenki más szabálytalankodik, és ezért kizárják.

A nagy kérdés az, hogy mitől leszek olimpiai bajnok.   

  

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*