Hányan vagyunk?

A mai napot az IQSYS szokásos nagy seregszemléjén, az IQSymposiumon töltöttem, mégpedig három trikóban: előadói, műsorvezetői és nézői szerepben. Meghallgattam egy előadást az alapvető technológiai trendekről, utána egy kerekasztal-beszélgetést nagy IT cégek stratégiájáról és kínálatáról, majd délután beültem két szekcióba: először a cloud computingéba, majd abba, ahol az internetes népszámlásáról tudhattam meg néhány érdekes dolgot, így egyebek között azt, hogy a megadott határidőig a háztartások közel 19%-a töltötte ki a hozzájuk rendelt lakás- és személyi kérdőíveket az interneten.

Ha jól értem, ez már egy végleges szám, és valljuk be, érdemes egy kicsit elmélázni rajta. Közel 19% – sok ez, vagy kevés?

Az állam adott egy kötelező feladatot, és mellé tett egy eszközt: ha tudod és akarod, interneten is megoldhatod. Magamfajta embernek ez fölöttébb csábító ajánlat, én is éltem vele, és csak megerősíthetem, amit a mai rendezvényen többektől is hallottam: simán ment minden, a rendszer csak kétszer szólt vissza, én pedig mindig megértettem, hogy mit akar, és igyekeztem a kedvére tenni, korrigáltam és hiánypótoltam, amiért meg is kaptam cserébe az elismerő nyilatkozatot.

Egyszerű volt és csak pár percet rabolt el az életemből.

De térjünk vissza a kérdéshez: közel 19% – sok ez, vagy kevés? Ne feledjük: ez a szám tulajdonképpen az információs társadalom felé tett botladozó lépéseink fontos indikátora. Ügyintézés az interneten – ennyien tudták és akarták. Az állam kért tőlünk valamit, és mi, ez a büszke közel 19%, interneten reagáltunk.

Hogyan mondjuk ki ezt a számot, milyen érzelmek tükröződjenek az arcunkon? Büszkén, hogy lám, közel 19% igen? Vagy csalódottan, keserű szájízzel: több mint 80% mégse vagy még nem?

Bevallom őszintén, én többre számítottam: kétharmadra éppenséggel nem, de úgy közel egyharmadra, vagy legalább több mint egynegyedre. Azt hittem, hogy ahová be van kötve az internet, ahol a családból legalább egyvalaki hozzáfér a hálóhoz, ahol időnként szörfölnek egy kicsit, ott az elektronikus megoldást fogják választani, annyira csábítóan egyszerű volt az egész. Azt is gondoltam, hogy ez a szám felfelé fog torzítani, mert rokonok, szomszédok és ismerősök megkérik majd a házban vagy az utcában lakó szemüveges, vékony gimnazistát, akiről mindenki tudja, hogy van gépe és internetbolond, hogy ugyan töltse le és ki nekik ezeket az íveket, ők majd diktálják az adatokat. Feltételezem, hogy sok helyen tényleg így történt, vagyis ez a közel 19% tényleg felfelé torzít, a tényleges társadalmi indikátor valamivel kevesebbet mutat, a jó ég tudja, mennyivel.

Szóval szerintem ez a közel 19% kevés, többet vártam. Persze lehet, hogy tévedek.   

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*