Tegnap rájöttem, hogy Jean-Luc Picard vagyok

Nagyon szeretem a Sci-Fi-t! Amikor még volt kódolatlan Sky One TV csatorna a családom több gombóc mézes tölcséres fagylalt ígéretével is képtelen volt megakadályozni, hogy minden nap este hattól hétig ne adjam át magam Jean-Luc Picard kapitánynak és személyzetének a Star Trekben. Emlékszem, ahogy a kilencvenes évek közepén párás szemmel és remegő kézzel emeltem le egy torontói könyvesbolt polcáról az Enterprise űrhajó technikai kézikönyvét (!) amelyből végre megtudhattam, hogy a 24. században hogyan néznek majd ki az akkori űrhajók legénységének táblagépei.


Aztán 15 évvel később megláttam, hogy az egyik kedvenc cult szentélyem, a londoni Forbidden Planet weboldalán hamarosan árulják az Enteprise űrhajó híres kütyüjeinek másolatait. Lendületes mozdulattal az előrendelés gomb fölé húztam az egerem és ekkor megszólalt az iPad-em: “Arthur, Your meeting starts in 15 minutes!”, majd a telefonom képernyője kivilágosodott és egy bejövő videó hívást jelzett. Fölengedtem az egér gombját, a tekintetem végigfutott az asztalomon fekvő fél centi magas táblagépeken és hirtelen ráeszméltem, hogy nekem már most van olyanom, ami Picard kapitánynak csak a 2365-ben lesz.

Ezt a reklámfilmet nemrég láttam a Facebook-on, a közeli jövőnk egy napját mutatja be. Megdöbbentő és teljesen reális.
Közeli jövőnk egy napja

Egy nyáron készült tanulmány kimutatta, hogy a világ egy évben összesen 1,8 zetabytenyi (!) információt termel majd 2011-ben, ez 1,8 trillió gigabyte. Ez a trend két évente duplázódó tendenciát mutat. Ez az adatmennyiség több mint 200 milliárd 2 óra hosszúságú HD minőségű filmet jelent, amelyet egy ember 7×24 óraban 47 millió év alatt tudna végignézni. Az ilyen mennyiségű információ tárolásához 32GB-os iPad-ekből annyit kellene beszereznünk, amellyel bőven le tudnánk fedni Budapest teljes területét vagy újra építhetnénk a Kínai Nagy Falat, csak éppen kétszer ilyen magas lenne.
Közben a hálózatok is fejlődnek, a Föld lakosságának 30%-a (2 milliárd ember) már kommunikál az Interneten és lassan olyan bonyolultak lesznek a hálózataink, hogy számítógépek segítségek nélkül már el sem igazodunk rajtuk. És persze beteltek az IP cím tartományok is.

Az új iPhone 4S bemutatója óta azt már értem, hogy hamarosan beszélgetni fogunk a telefonunkkal, azt is elfogadom, hogy pár év múlva már petabyte-os adattárolókkal rohangálunk majd. Világos, hogy a közeljövőben mesterséges intelligenciák próbálnak majd megszabadítani minket a spam-ek és a közösségi hálózatok ránk ontotta üzeneteitől. Megérkeztünk a Start Trek jövőjébe. De vajon hogyan birkózott meg Picard kapitány legénysége az IT biztonsági problémákkal? Mr. Worf, az Enterprise klingon származású, kemény tekintetű biztonsági tisztje vajon milyen jelentéseket kapott az adatbiztonsági vezetőjétől?

Fontos, hogy a jövő biztonsági kérdéseivel foglalkozzunk, ahogy azt Galántai Zoltán jövőkutató mondta nekem az ITBN kerekasztal beszélgetésén, a jövőbe nem látunk, de segíthet, ha extrapoláljuk a kor jelenségeit. Ha felnagyítjuk azt, amit most látunk, a fenyegető jövőkép talán segít minket abban, hogy ráeszméljünk hol rontjuk el és mit tehetünk a biztonság fokozása érdekében.
Erről szólt szeptember elején az a rádióbeszélgetés is a Petőfi rádió Netidők c. műsorában, amely az ITBN és a jövőkutatás valamint Kovács Tücsi Mihály a sci-fi iró és a Galaktika tudományos szerkesztője kapcsolatáról szólt:
Netidők 2011 09 05 teljes adás
(30. percnél kezdődik ez a rész)

Egy olyan időszak elé nézünk, amely a bonyolult hálózatok, az iszonyatosan nagy adattömeg, az aktív telekommunikáció és a komplex alkalmazások kora lesz. Nagyon sokáig, talán örökre. De az ezzel járó biztonsági problémák már MOST a nyakunkon vannak. Az amerikai robotrepülőgépek vezérlőjében vagy az iráni atomprogramot irányító számítógépekben komputervírusok jelennek meg, a hackerek összehangolt tevékenységet folytatnak és egyes államok háttér finanszírozásával kémkednek. Az USA 1000 fős hivatásos katonákból álló kiberhadsereget állított fel, Németország és Anglia pedig kiberfegyvert épít.
A mai magyar informatikai hálózatok, a vállalatok és az államigazgatás által kezelt adatok pontosan ugyanolyan rendszerekkel dolgoznak, mint amelyek a világ bármely más pontján működnek. Ezért a biztonság kérdései is ugyanazok itthon, mint az USA-ban vagy a környező országokban.

Szerintem ebben a helyzetben a felelős döntéshozó csak úgy fejleszt, ha egyben a biztonság kérdéseiről is gondoskodik. A rendszer bonyolult, az adatok számossága nagy, a feladatok végrehajtása gyors, ilyen környezetben esszenciális a hálózatok, a kommunikáció, az adatok szabályozott és a kockázatokkal ARÁNYOS védelme. A Sony pár hónap alatt vesztett 3 milliárd dollárt a céget ért biztonsági incidens miatt. A hackert vagy a vírust ugyanis nem érdekli, hogy maradt-e pénz a behatolásvédelmi rendszerre.

Hosszú lett ez a bejegyzés, de nem baj. A biztonsági feladatok sora is öles és azt hiszem gyönyörű kihívások elé néz a szakmánk. Most már csak az a fontos, hogy a piac megrendelői oldala is felismerje a nyilvánvaló kockázatokat és innováljon a biztonságban is. Így a védelem együtt fejlődik az ICT rendszerekkel, ahogy a teknős is együtt nő a páncéljával.

Cimkék: , , , , , , ,

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*