Genetikailag

Dyer – Gregersen – Christensen: The Innovator’s DNA. Csalódás. A szerzők abból indulnak ki, hogy a kreatív emberek, az innovátorok elütnek az átlagtól, és megpróbálják kideríteni, hogy miben. Nem minden innovátor érdekli őket, hanem csak azok, akik „romboló” (disruptive) innovációkkal foglalkoznak, vagyis nem a meglévő termékeket javítgatják, fejlesztgetik, hanem radikálisan új megoldásokkal jönnek elő, felborítják a fennálló rendet.

Milyenek ezek az emberek? Mit tudnak, amit a többiek nem? Ezek bizony izgalmas kérdések. A szerzők válaszai azonban meglehetősen laposak, közhelyszerűek. Az ilyen innovátorok először is bátrak – mondják. Nem félnek a rendbontástól, készek nagy kockázatot vállalni. Ezen kívül a viselkedésükben van néhány jól megfigyelhető minta: sokat és jól kérdeznek, kiváló megfigyelők, szorgalmasan építik és használják a kapcsolatrendszerüket, szívesen és gyakran kísérleteznek. Élen járnak az asszociatív gondolkodásban, a fejükben egészen távoli dolgok is könnyen összekapcsolódnak, különösen séta közben vagy a zuhany alatt. Ha nem csak innovátorok, hanem vezetők is, a fenti tulajdonságokat és viselkedési módokat átviszik az egész szervezetre.

Bátor, kockáztat, kérdez, megfigyel, kapcsolatot épít, kísérletezik, asszociál – ilyen lenne a jó innovátor? Valószínűleg igen, csak éppen nincs ebben semmi meglepő. Ez lenne a nagy titok? Állította valaki mindezeknek az ellenkezőjét? Ha az utcán megkérdeznénk néhány embert erről, talán valami mást mondanának? Másképp írnák le a jó innovátort?

Kezdetnek nem rossz ez, de ennél valamivel több kellene.

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.