Kik vagytok?

Huszti Péter: Kik vagytok, hé! Amikor egy kirakatban megláttam a címet, azonnal beugrott, hol hallottam: a Madách Színházban sok évvel ezelőtt. Szomory drámáját adták II. Lajos királyról és a mohácsi csatáról, ahol az uralkodó, mint tudjuk, életét vesztette. A főszerepet Huszti Péter játszotta, ő mondta, énekelte: Kik vagytok, hé! A Szapolyai seregjei?

Érdekes, hogy miért pont ez a mondat ragad meg az ember fejében, miért emlékezik rá évtizedek múlva is. Talán azért, mert nagyon különleges előadás volt, különös, felkavaró szecessziós álom, a Madách pedig a fénykorát élte, és ennek a fénykornak kétségtelenül az egyik legfontosabb szereplője Huszti Péter volt.

Huszti most nem távoli hadaknak, hanem saját egykori szerepeinek teszi fel a kérdést: kik vagytok, hé! Kiket játszottam én tulajdonképpen? Kötete rövid írások gyűjteménye, egyik sem hosszabb pár oldalnál. Útirajzok, színházi emlékek, szerepelemzések, anekdoták vegyesen.

Van miről írni: a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években a Madách egyike volt a legjobb hazai színházaknak. Nálam akkor az első a Víg volt, a második közvetlenül mögötte a Madách. Huszti legnagyobb szerepeire elég jól emlékszem: a fiú a Gellérthegyi álmokból, Peer Gynt, Lajos király, Hamlet, Jago… Arra a bizonyos „Majd kiderül, ha kiderül”-re is emlékszem a Tabi-darabból, még a hanghordozásra is. Pontosan emlékszem a Lóvátett lovagok vetkőzős jelenetére, az ing nélküli gallérra, a nézőtéren végigfutó meghökkenésre, mert az a jelenet nagyon jól volt megcsinálva. Emlékszem a Vízkeresztre, pár éve a tévében is lejátszották újra az egykori felvételt, a két csodálatos nővel, Almási Évával és Piros Ildikóval a színpadon. És persze a filmek: a Fiúk a térről, a Fekete Gyémántok… Várkonyi, Illés György, a színésztársak…

Huszti könnyen, élvezetesen ír, de nem ás mélyre, talán nem is érzi feladatának: az ő dolga a játék, elemezzenek a tudósok meg a kritikusok.

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.