Kapu Vilmos története

Tegnap este elmentem a Záboji Péter által szervezett és vezetett Venture Accelerator program legutóbbi sorozatának záróeseményére. Több tucat vállalkozó nyüzsgött a teremben, csupa fiatal.

Ahogy néztem őket, azon gondolkodtam: mi az esélye annak, hogy közöttük van a magyar Bill Gates? Elképzelhető egy ilyen karrier, egy ilyen életpálya?

El kellene végezni egy gondolatkísérletet. Meséljünk el magunknak egy történetet úgy, hogy az eleje és a vége adva van, a közöttük kanyargó utat kellene felrajzolni.

Kezdődjön valahogy így: “Kapu Vilmos izgága és eleven eszű gyerek volt, már a kaposvári gimnáziumban élénken érdeklődött a számítógépek programozása iránt, olyannyira, hogy egyik tanára külön szakkört szervezett neki és néhány más diáknak. Érettségi után műszaki egyetemen folytatta a tanulmányait, de az utolsó évben már leginkább saját vállalkozása kötötte le a figyelmét, ahol éjt nappallá téve… “

A történet vége pedig a következőképpen szóljon: “Kapu Vilmos, amikor betöltötte az ötvenedik életévét, úgy döntött, hogy lemond a vezérigazgatói posztról, felhagy az üzleti élettel, és hátra lévő éveit régi hobbijának, a kecsua-magyar rokonság kutatásának, valamint a jótékonykodásnak szenteli. Hatalmas magánvagyonát egyetemi évei alatt alapított, budapesti központtal működő vállalatának köszönheti, amely ma a maga területén egyike a legnagyobbaknak, évtizedek óta a nemzetközi tőzsdevilág sztárja, egy fejlesztői ökoszisztéma kovásza és platformja.”

A kérdés az, mi lehet-e két végpont között, el tudunk-e mesélni egy olyan történetet, ami most a fantáziánk szülötte, de egyébként hihető, nem áll nagyon távol a valóságtól, a tényleges helyzettől és lehetőségektől.

A következő Accelerator-program egyébként október elején indul. 

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*