Big data

Hozzáláttam egy “big data” témájú cikk megírásának, sajnos egyéb elfoglaltságok miatt csak mindenféle hulladékidőkben, tehát lassan fogok haladni vele. Bizonyítékként íme a bevezetés:

———————-

A világ egyik vezető természettudományos folyóirata, a Nature 2008. szeptember 4-i számát a „big data” témának szentelte. A szerkesztők a bevezetőben felhívták a figyelmet arra, hogy a kutatóknak és a kutató szervezeteknek világszerte hatalmas adattömegek kezelésére és hasznosítására kell felkészülniük. A természettudományos kutatás nyilván mindig adatigényes volt, most azonban nagyságrendi változásról van szó, soha nem látott adattömegekről (ezeket jelöli a „big data” elnevezés).

    A nem kevésbé tekintélyes Science 2011. február 11-én jelentkezett hasonló fókuszú tematikus számmal. A „big data” témát különböző tudományterületek szempontjából tárgyaló cikkek bevezetőjében különleges tudományos kihívásnak nevezik a hatalmas adattömegek kezelését, amiben különleges lehetőségek rejlenek a kutatók számára. Ezek kihasználása érdekében a technikai problémák megoldása mellett a kutatás kultúrájának is meg kell változnia – állapítják meg a szerkesztők.

    Mindkét folyóirat szerkesztői és szerzői egyetértenek abban, hogy a „big data” jelenség radikális változásokat hoz a tudományos kutatásban, annak szinte minden ágában, legyen szó akár természet-, akár társadalomtudományokról.

    E két tematikus szám számos példát hoz az elmondottakra olyan területekről, mint például a biológia, a genetika, az orvostudomány vagy a magfizika. Egyes írások a kutatás mellett az eredmények hasznosítására is kitérnek és azt állítják, hogy ott is szembe kell nézni a „big data” jelenséggel.

    Az alábbi cikkben azt szeretnénk bemutatni, hogy e jelenségnek nagyon fontos közgazdasági vonatkozásai is vannak. A hatalmas adattömegek megjelenése a közgazdaságtudomány számára ugyanolyan kihívást és lehetőséget jelent, mint a természettudományok területén, kutatási és hasznosítási vonatkozásban egyaránt. A cikk elején magát a jelenséget igyekszünk leírni, megvilágítva annak technikai hátterét is. Ez után fontosabb közgazdasági vonatkozásait mutatjuk be példákon keresztül. Hasonlóképpen példák segítségével tárgyaljuk a gazdasági hasznosítás módjait és a „big data” jelenségre épülő a vállalkozási és üzleti modelleket. Végül külön szakaszt szánunk a kockázatok elemzésének.

    Magyarországon 2010-ben törvény született[1] a nemzeti adatvagyon védelméről. Ennek első paragrafusában a következő definíciót használják a nemzeti adatvagyonra: „a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége”. Ebben a cikkben azt igyekszünk bizonyítani, hogy a nemzeti adatvagyon ennél jóval tágabban is értelmezhető, közgazdasági szempontból legalábbis.




[1] 2010. évi CLVII. törvény a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.