Bandy

Belvárosi Színház: A Bandy-lányok. Érdekes volt sok év után újra belépni a Filmmúzeum termeibe. Tömény nosztalgia: itt láttam a Motorosokat (tömeg és áhítat), a Nagyítást (Vanessa! tömeg és áhítat), a Tangót (tömeg és áhítat), a Helpet (tömeg és élénk csápolás az első sorokban, az utóbbi meglepő jelenség egy moziban, tulajdonképpen egyfajta pótszer volt az adott esetben), a Marienbadot (tömeg, a fele menet közben meglépett, én kitartottam a kemény maggal, pedig egy szót sem értettem az egészből)…

A mozi most színház, befogadó változatban, vagyis állandó társulat nélkül, most nyilván nyári repertoárral.

Bandy-lányok. Andrews-András-Bandi-Bandy – ez lehet talán a névadás logikája, egy füzér Andrews Sisters-slágert kapunk ugyanis némi körítéssel. Nem nevezném magamat Andrews Sisters rajongónak, de a dalok egy részére emlékszem, a trió nevével pedig gyakran találkoztam lemezboltokban, mindig ott voltak valahol a sor elején, az Abba után.

A régi slágerek magyar szöveggel mennek, Udvaros Dorottya és Hernádi Judit előadásában. Profi munka, jutalomjáték, dörgő taps, ráadásszám. Mi kellene még? Amerikában a kijáratnál nyilván már árulnák a CD-s változatot, meg is vettem volna azonnal, de hát nem vagyunk Amerikában.

A történetről egykori zászlóaljparancsnokunk szavai jutnak az eszembe: Maguk ketten kitűnő triót alkotnak… Egy hajdani lánytrió két tagja várja a harmadikat nosztalgia-fellépésre egy bárban. Várnak, várnak, közben beszélgetnek és próbálnak. A beszélgetések az átkos rendszerrel együtt elmúlt ifjúságot idézik fel: szerelmeket, bánatokat, örömöket, csalódásokat, némi halvány politizálással. Nem kell sokat várni, a beszélgetés inkább ürügy a rengeteg színpadi átöltözésre.

…És közben szólnak a dalok. Nagyon jól szólnak. 

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.