Akciótanulás / 3

Íme a folytatás, ábrák és táblázatok nélkül, nyers állapotban:

———————————————————————————–

 

Az akciótanulás keretei és folyamata   

 

 

Ebben a szakaszban a CEU Business Schoolban a fentebb vázolt célok és módszertani megfontolások alapján kialakított, Akciótanulás (Action Learning – az MBA oktatás angol nyelvű) elnevezésű kurzus jellemzőit és lebonyolításának módját mutatjuk be. A bemutatott változat az idők során természetesen változott, hiszen az első ilyen programra (ahogy e cikk elején már jeleztük) 2001-ben került sor.

 

Tanrendbe állítása mellett akkor két érv szólt: (1) az iskola szerződéses kapcsolatban állt egy amerikai egyetemmel, az MBA hallgatók tanulmányaik után tőlük kapták a diplomájukat, Magyarországon szerzett kreditpontjaik elfogadtatásához lényegében le kellett másolni az amerikaiak tantárgystruktúráját, amiben már akkor fontos szerepet kapott az akciótanulás; (2) álláskeresési esélyeik javítása érdekében a hallgatóknak elméleti ismeretek mellett gyakorlati tapasztalatokat is szerezniük kellett.

 

2001 óta nagyjából százötven akciótanulási projekt futott le. Gyakorlati feladatokat a hallgatók természetesen más tantárgyak keretében is kapnak, ezek azonban adott szakterülethez (pl. marketing, pénzügyek) kapcsolódnak és rövidebbek. Három alkalommal arra is volt példa, hogy a tantárgyat egy-egy külföldi (amerikai) partneregyetemmel szövetségben, vegyes hallgatói csapatokat szervezve, a módszertanokat összehangolva tanítottuk.

 

Az akciótanulás megjelent a vállalati kihelyezett és testre szabott vezetőképzési programokban is, többféle formában és tartalommal. A vállalati programok hasonlítanak az iskolaiakhoz, de mindig vannak egyedi sajátosságaik is.

 

A nemzetközi együttműködésben, illetve vállalati kihelyezett formában megvalósított akciótanulási programokkal külön szakaszokban foglalkozunk.

 

 

 

Célok és keretek

 

 

Jelenlegi formájában az MBA-s Akciótanulás tantárgy a teljes munkaidős (tehát nem munka mellett tanuló, de a felvételi követelményeknek megfelelően már legalább három évnyi munkahelyi tapasztalattal rendelkező) MBA-s hallgatók számára kötelező[1], három kreditpont értékű tantárgy az egy éves tanulmányi időszak[2] utolsó három hónapjában. Egyszerre általában 30-35, sokféle országból érkező hallgató szokta felvenni, akik között általában külföldi, egy-egy trimeszterre érkező vendéghallgatók is akadnak.

 

A tantárggyal kapcsolatos célok idővel kibővültek és finomodtak. Az alábbi lista pontosabb képet ad arról, milyen fajta tudás, képességek és készségek fejlesztését célozza meg a kurzus:

 

  • – az MBA program során tanultak integrált alkalmazása konkrét üzleti problémák megoldásánál
  • – problémák definiálása, strukturálása, lebontása, a megoldásukhoz szükséges projektek megtervezése és irányítása
  • – módszeres és hatékony információgyűjtés, releváns és hiteles információk kiválasztása, rendezése, feldolgozása, azokból következtetések levonása
  • – tárgyalás, egyeztetés, együttműködés a „problémagazda” megbízóval
  • – csapatmunka szervezése, irányítása, a közreműködők tudásának, képességeinek ésszerű kihasználása, a csoportunka során keletkező konfliktusok megoldása
  • – önismeret, saját tudás és képességek felmérése, egyéni fejlődési célok kitűzése
  • – etikus gondolkodás és magatartás, érzékenység az etikai problémák iránt
  • – a szervezeti élet realitásainak, formális és informális struktúráinak megértése, eligazodás a szervezeti hatásköri és érdekviszonyokban
  • – modellek, gondolkodási sémák, algoritmusok gyakorlati használata
  • – releváns számítógépes alkalmazások használata
  • – kommunikációs képesség szóban és írásban, következtetések, javaslatok prezentálása, jelentések, beszámolók összeállítása, érvelés, meggyőzés, vitavezetés, illetve vitában való részvétel, korszerű kommunikációs eszközök használata
  • – döntési helyzetek felismerése, vezetői döntések előkészítése, módszeres döntéshozatal alternatívák kidolgozásával és értékelésével, döntéshozatal hiányos információk birtokában, döntések megvalósítása
  • – váratlan helyzetekre való reagálás
  • – a bizonytalanság tűrése

 

Az akciótanulás az utolsó MBA-s trimeszterben párhuzamosan fut más tantárgyakkal, azoktól időt nem vehet el. Értéke három kreditpont, ami más tantárgyaknál 12 X 3, tehát összesen 36 órányi tantermi foglalkozás jelent, amihez körülbelül kétszer ennyi felkészülési időt adhatunk hozzá. Egy hallgató esetében tehát mintegy száz órás időalappal lehet kalkulálni, vagy másképpen fogalmazva, ekkora időráfordítást várhatunk el egy-egy hallgatótól. Ezt az időalapot kell elosztani a tantermi foglalkozások és az iskolán kívüli munka között. Mivel az Akciótanulás esetében az utóbbi a fontosabb, a kurzus során összesen nyolc, egyenként háromórás tantermi foglalkozást tartunk, de ezek időalapját is nagyrészt a megoldandó feladatoknak szánjuk.

 

A hallgatóknak tananyagot csak elektronikus formában adunk ki. Az Akciótanulásnak nincs „tankönyve”, bár az elmúlt években több, részben vagy egészében jól használható kézikönyv is megjelent erről a tárgyról (lásd pl. O’Neil-Marsick 2007, Marquardt, Weinstein). A hallgatóknak maguknak kell megtalálniuk azokat a releváns forrásokat, amelyeket a projektjeikhez használhatnak, és mivel a projektek tartalma eltérő, ezek a források nagyon különbözőek lehetnek. Általános módszertani forrásokat ajánlunk, de ezek ismerete és használata nem kötelező. A javasolt problémamegoldási és egyéb módszereket diasorok formájában foglaljuk össze és bocsátjuk a hallgatók rendelkezésére.

 

Az akciótanulási kurzust az iskola egyik tanára irányítja. Munkájuk során a hallgatók témától és feladattól függően bármelyik tanártól kérhetnek segítséget, de rajtuk múlik, hogy a kapott tanácsot megfogadják-e. Fontos szabály, hogy tanár nem veheti át a felelősséget sem a projektért, sem annak bármilyen részéért: a hallgatók nem hivatkozhatnak arra, hogy nem kaptak segítséget valakitől.

 

A projektek (adott megbízóhoz kapcsolódó problémák) megtalálása a kurzust vezető tanár feladata. A kiválasztás hetekkel a kurzus hivatalos kezdése előtt megindul. A megbízók között vannak visszatérő partnerek, de mindig vannak újak is. A kezdeményezés bármelyik oldalon történhet, és történik is: egyes megbízókat a vezető tanár keres meg, mások maguktól jelentkeznek és ajánlanak fel megoldandó problémákat. A fentebb felsorolt céloknak olyan problémák felelnek meg, amelyek valóságosak, megoldásuk fontos a megbízónak, és mindemellett rosszul strukturáltak, komplexek, dinamikusak, megoldásuk sajátos szervezeti környezetben történik.

 

Lássunk néhány példát az akciótanulás keretében végrehajtott projektek közül! Az 1. sz. táblázat első oszlopában a megbízóról adunk néhány információt, a másodikban pedig a megoldandó feladatról.

 

 

1. sz. táblázat. Példák végrehajtott akciótanulási projektekre

 

XXXXX

 

 

Az akciótanulási feladatok végrehajtása kiscsoportos formában történik. Arra törekszünk, hogy a csapatok létszáma ne legyen kisebb háromnál és ne legyen nagyobb ötnél. Ez azt is jelenti, hogy egy MBA-s akciótanulási kurzuson hat-hét projekt futhat párhuzamosan. A csoportok kialakításánál általános szabály az, hogy senki sem dolgozhat a saját vállalatának, illetve saját vállalata közvetlen versenytársának. A hallgatók csapatokba való besorolásánál többféle módszerrel kísérleteztünk, egyik sem bizonyult problémamentesnek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy legjobb, ha erről a hallgatók együttesen, lehetőleg tanári beavatkozás nélkül döntenek.

 

 

 

A folyamat

 

 

Az MBA-s akciótanulási programok tipikus naptári beosztása az 1. sz. ábrán látható. A kurzus általában 13 hét alatt zajlik le, de a záróbeszámolók a 14-re is átcsúszhatnak. Ez idő alatt összesen nyolc darab, egyenként háromórás tantermi foglalkozást tartunk, vagyis vannak olyan hetek, amikor a hallgatóknak nincs tervezett tantermi elfoglaltsága, tehát több idejük jut a feladatuk megoldására. A tantermi foglalkozásokon való megjelenésre az iskola általános szabályai vonatkoznak.

 

A projektek előkészítése a kurzust megelőző három-négy hétben történik. A partnervállalatok írásbeli és személyes tájékoztatást kapnak a kurzus céljáról és szabályairól, a rendelkezésre álló időkeretről, az értékelés szempontjairól és módjáról, az általános titoktartási elvekről. Minden feladatról néhány mondatos összefoglaló készül, amit a csoportok az első foglalkozáson kapnak meg, a megbízó (problémagazda, projektgazda) kapcsolati adataival együtt. Az első foglalkozáson megtörténik a kurzus céljának és módszertanának ismertetése, az elvárások és az általános szabályok tisztázása. A csapatokat általában maguk a hallgatók alakítják meg, de helyzettől függően előfordulnak más megoldások is. Mire az első foglalkozás véget ér, minden hallgató valamelyik csapathoz tartozik, és minden csapat megkapta a maga feladatát.

 

 

 

1. ábra. Az akciótanulási kurzusok tipikus időbeosztása

 

XXXXXXXXXXXXXXXX

 

A csapatokon belüli munka megszervezése a csapattagok feladata, ehhez csak tanácsokat kapnak. Vezetőt nem kötelező választaniuk, de később, munka közben általában kiderül, hogy erre szükség van. A tanácsok egy része a megbízóval való kapcsolattartás elemi szabályaira vonatkozik.

 

Az első foglalkozás után a csapatoknak önállóan kell felvenniük a kapcsolatot a megbízójukkal. Mivel a feladatukról csak egy nagyon rövid összefoglalót kapnak, a részleteket nekik kell tisztázniuk a partnerükkel. Az első találkozó tehát tulajdonképpen indító tárgyalás megbízó és megbízott között a megoldandó probléma tartalmáról, az elvárt eredményekről és azok megjelenési formájáról, a munkavégzés feltételeiről. szabályairól és kereteiről. A csoportoknak ügyelniük kell arra, nehogy „túlvállalják” magukat, kapacitásaikat megfelelően összehangolják a vállalt feladattal. Egyes megbízók a feladat jellegétől és a vonatkozó politikájuktól függően titoktartási nyilatkozatot is aláíratnak a csapattagokkal.

 

A második foglalkozás módszertani jellegű. A bevezetést általában egy olyan végzett hallgató tartja, aki a megelőző évben egy kifejezetten sikeres projekt kulcsembere volt. A téma nem a projekt maga, hanem a problémamegoldás módjának bemutatása, a munka során szerzett tapasztalatok összefoglalása, az esetleges hibák elemzése, a sikeresség legfontosabb feltételeinek átgondolása. Ez után olyan gyakorlatok következnek, amelyek példák segítségével bemutatják, hogyan lehet problémákat strukturálni, alproblémákra, problémafára bontani, a megválaszolandó kérdésekhez elvégzendő elemzéseket csatolni és azok információs igényét meghatározni, majd a végrehajtást elemi lépésekre, személyekhez rendelhető feladatokra tagolni.

 

Az akciótanulás folyamatába három fontos mérföldkő van beépítve.

 

Az elsőhöz a harmadik foglalkozáson érkezünk el.  A kurzus ekkor már két hete tart, ami elegendő idő a megbízóval való kapcsolatfelvételre és az „indító tárgyalás” megtartására. A harmadik foglalkozáson minden csapatnak rövid beszámolót kell tartania három témáról: (1) miben állapodtak meg a megbízóval a feladat tartalmára vonatkozóan, mi tartozik a feladathoz és mi nem, a vállalat feladatot hogyan rögzítették; (2) hogyan strukturálják a problémát, milyen részproblémákat azonosítottak, azok között milyen összefüggéseket látnak; (3) milyen projekttervet készítettek, kinek mi lesz a feladata, milyen részanyagok készülnek, mik a fontos határidők. A foglalkozásra egy megbízót is meg szoktunk hívni, aki vállalja, hogy élesben reagál az elhangzottakra

 

A beszámolókat követő megbeszélés egyik célja a probléma gondos strukturálása fontosságának hangsúlyozása. A strukturáláshoz a hallgatók általában nyitott forráskódú mind mapping-szoftvereket használnak, a 2. sz. ábrán erre mutatunk be egy konkrét feladat kapcsán készült példát. Módszertani szempontból fontos, hogy a probléma strukturálása és a projekttervben szereplő tevékenységek között logikai összefüggés legyen, vagyis az utóbbiak az egyes részproblémákhoz igazodjanak.

 

 

 

2. ábra. Problémastrukturálás mind mapping szoftverrel (problématérkép, példa)

 

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX


A negyedik foglalkozás ismét módszertani jellegű: célja a vállalati tanácsadási munkában gyakran használt hipotézis-módszer gyakorlati példákon keresztül történő bemutatása. A képzett és tapasztalt tanácsadók a megoldandó probléma átgondolása után hipotézist állítnak fel, majd ezt igyekeznek információkkal és elemzésekkel igazolni (lásd részletesebben pl. Rasiel-Friga 2002, 15-17. o.). A hipotézis-módszerről részletes magyarázó diasor is a hallgatók rendelkezésére áll, de az elsajátítása gyakorlati jellegű: a hallgatók egymás után több olyan feladatot kapnak, amelyekhez megoldási hipotézist kell javasolniuk, majd az igazoláshoz szükséges feladatok tervét is fel kell vázolniuk. A foglalkozáson általában négy-öt ilyen példa dolgozható fel, közülük az utolsó a legösszetettebb.

 

Az ötödik foglalkozás a második mérföldkő, időben nagyjából a kurzus közepén. A csoportoknak ezen a napon részletes előrehaladási beszámolót kell tartaniuk, az eredeti projekttervük alapján: min vannak már túl, kellett-e valamin változtatni, mi van még hátra, hogyan szervezték meg a munkát a megbízóval és a csapaton belül, milyen akadályokba ütköztek, mi az, amit másképp kellett volna csinálni. Gyakran előfordul, hogy ilyenkor már a tanácsadói etika egyes problémái is előjönnek, például mi a teendő akkor, ha a csapat szerint a megbízó vezető rosszul definiálta a problémát. A csapatok több hetes tapasztalatuknak köszönhetően egyre többet tudnak a feladatuk szervezeti kontextusáról, egyeseknek azzal is szembe kell nézniük, hogy hatalmi harcokba keverednek vagy személyes érdekek falába ütköznek. Arra is mindig van példa, hogy az eltelt hetek alatt a vállalat céljai megváltoznak, új fejleményekhez, körülményekhez kell alkalmazkodni.

 

A hatodik foglalkozás első óráját általában vendégelőadó tartja: valamelyik nagyobb, ismertebb tanácsadó cég vezetője. Meghívásának két oka van: egyrészt az akciótanulási projektek nagyon hasonlítanak a vállalati tanácsadási munkához, érdemes tehát a ilyen tárgyú tapasztalatokról hallani, másrészt a hallgatók közül rendszerint többen is tanácsadói pályára készülnek. A foglalkozás maradék részének témája a záró beszámolók összeállításának és előadásának módja. Ez az utolsó módszertani gyakorlat, amely Barbara Minto számos nyelvre lefordított, üzleti tanácsadók felkészítésére sokfelé használt könyvére épül (Minto   ). E mű az összegyűjtött információk, elvégzett elemzések, a belőlük levont következtetések és a probléma megoldására vonatkozó javaslatok szerkesztéséhez és előadásához a piramis-elvet javasolja, aminek egyszerű a lényege: a következtetéseknek és a javaslatoknak a beszámoló elején kell állniuk, az utánuk következő részleteknek pedig ezek alátámasztása a funkciója, rétegről rétegre haladva lefelé a részletekben. A foglalkozáshoz kapcsolódó diasor példákon keresztül mutatja be, hogyan kell ilyen „gondolati piramisokat” felépíteni, a piramis egyes elemein belül miként lehet induktív vagy deduktív logikával érvelni, mire kell vigyázni a prezentációs diák szerkesztésénél, hogyan lehet a gondolati rendet vizuálisan megjeleníteni.

 

A csoportok megbízóiktól általában 40-45 percet kapnak záró prezentációik megtartására. Az utolsó két tantermi foglalkozást ezek kipróbálására szánjuk. A hallgatóknak úgy kell viselkedniük, mintha már a vállalati közönségnek beszélnének. Ezek a „főpróbák” nagyon hasznosak, és mivel a csoportok nem versenyeznek egymással, a közönség hasznos tanácsokkal szolgálhat.

 

A tantermi próba után a csoportoknak önállóan, tanári jelenlét nélkül kell megtartaniuk a beszámolóikat a megbízóiknál. Teljesítményük értékelésénél döntő jelentősége van a megbízó véleményének. A megbízó részére átadott legfontosabb dokumentum általában egy részletes, önmagában is jól érthető, mellékletekkel szükség szerint ellátott diasor (terjedelmük általában 50-150 dia), de előfordul, hogy a megbízó szöveges beszámolót is kér – az igényeket természetesen célszerű már a projekt indításánál, az első megbeszélésen tisztázni. A szóbeli beszámolókon a megbízó részéről általában többen is részt vesznek, és arra is van példa, hogy a hallgatóknak másik közönség ellőtt is meg kell ismételniük a prezentációjukat.

 




[1] Az Akciótanulás az első években szabadon választható tantárgy volt, és minden trimeszter órarendjében megjelent.

[2] A teljes MBA program szeptember elejétől a követező év júliusának végéig tart, és három periódusból (trimeszterből) áll.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.