Ma reggel a cloud computing volt a témája az IT-Business szokásos hó eleji rendezvényének az Akadémián. Bevezetésként két előadás hangzott el, majd vita következett.
A cloud computing körül érezhetően tisztul a levegő, egyre világosabban látható, miről is van szó tulajdonképpen. Az alapvető kérdés így foglalható össze: ha valamilyen szoftverre (alkalmazásra) van szükséged, hogyan juthatsz hozzá? A következő lehetőségek adódnak:
(1) Írsz (íratsz) magadnak egyet.
2) Valamilyen konstrukcióban veszel egyet, hazaviszed és felrakod a gépedre.
3) Nyitott forráskódú szoftverrel próbálkozol.
4) Bérelsz egyet, ami valahol másutt (a „felhőben”) fut, majd a használattal arányosan fizetsz.
5) Használsz egy valahol másutt (a „felhőben”) futó szoftvert, közvetlenül nem fizetsz érte, de a reklámláncon keresztül közvetetten mégis (lásd pl. Google kereső).
A két utolsó a cloud computing egy-egy változata. A szállítói oldalról nézve a felsorolt öt változat egy-egy üzleti modellnek tekinthető. A piacon mindegyik megtalálható, adott esetekben tehát valóságos döntési alternatívák kelletik magukat egymás mellett, akár mind az öt. Akinek véges a költségvetése (kinek nem az?), annak választania kell.
Az öt modell tehát versenyez egymással a felhasználók kegyeiért és pénztárcájáért. Mivel a döntésnél sokféle szempontot lehet figyelembe venni, a versenynek számos eleme van. Lássunk néhány fontosabbat:
(a) a technológia fejlettsége, megbízhatósága,
(b) a költségek nagysága, jellege, megoszlása,
(c) a szabványosítás, a szabványos megoldások alkalmazásának előnyei és hátrányai,
(d) biztonsági megfontolások,
(e) befektetések a már meglévő rendszerekbe,
(f) szervezeti tehetetlenség és ellenállás.
Mivel minden felsorolt tényező változhat és változik is, a verseny dinamikus, a mezőny átrendeződhet. Legvalószínűbbnek azt tartom, hogy mindegyik modell tartósan megmarad, mindegyik egy, a felsorolt tényezők függvényében változó nagyságú részt tud kihasítani magának a piacból.