Slágerlista

Egy munka kapcsán a kezembe akadt a Gartner tízes listája 2011 legfontosabb (újmagyarul: top) technológiáiról. Azokról van szó, a melyek várhatóan előkelő helyet foglalnak majd el az informatikai vezetők költségvetésében. Ez persze egy jóslat, és mi tudjuk, hogy jósolni nehéz, különösen ha a jövőről van szó, de tavaly októberben, amikor a lista napvilágot látott, 2011 már egyáltalán nem volt messze.

A friss lista mellett itt van a megelőző évi, vagyis a 2010-es is, vagyis fel lehet hívni a figyelmet a különbségekre. Különbségek kétségtelenül vannak.  A mobil alkalmazások például a sor végéről a második helyre rukkoltak előre. „Advanced Analyics” helyett most „Next-Generation Analytics”-et emlegetnek – mindkét jelző kellemesen rugalmas, tág teret hagy az értelmezésnek. Az „IT for Green” teljesen eltűnt, a „Virtualization for Availability” is, megjelent viszont a „Video” az előkelő hatodik helyen.

Bizonyos stabilitás is mutatkozik: 2010-ben a „Cloud Computing” volt az első helyen, és ugyanitt áll az idén is.

Koncentráljunk most a friss listára! Van benne mindenféle, méghozzá fontossági sorrendbe szedve. Tegyünk egy nagyon óvatos kísérletet valamiféle logikai rendezésre! Induljunk ki abból, hogy IT-s körökben manapság divatos kifejezés a „performance management”, vagyis a teljesítmény menedzsmentje, kontrollja. Ennek pontos tartalmát is körüllengi némi homály, de azt hiszem, lényegében arról van szó, hogy az informatikai beruházásoknak üzleti hasznot kell hozniuk, vagyis az IT eszközöknek hozzá kell járulniuk az üzleti teljesítményhez, mert ha ezt nem teszik, mi értelme van az egésznek.

Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az IT teljesítményét az üzleti teljesítmény javulásával lehet és kell mérni, az IT-nek tudnia kell, hogy amit éppen csinál, az hol, milyen áttételekkel és mennyivel járul hozzá a az üzleti teljesítmény javulásához. (Az előző mondat írása közben például leállt a gép, jelezte, hogy ő most konfigurálni fog valamit; e leállással csökkentette a teljesítményemet, vagyis a konfigurálásnak az én nézőpontom szerint akkor volt értelme, ha utána a teljesítményem többel javult, mint amennyivel csökkent. Meglátjuk.) Az üzlet általános teljesítménye sok kis egyéni teljesítményből: folyamatok, funkciók, üzletágak, szolgáltatások, döntéshozók, beosztottak, szakértők stb. teljesítményéből áll össze. Bonyolult dolog ez, amiben az egyéni teljesítmény mellett az összhang is fontos.

Kísérletképpen próbáljuk most a Gartner listáját a teljesítmény menedzsmentje szempontjából logikailag rendezni. Tegyük ezt úgy, hogy egy üres papírlap jobb oldalára írjuk fel: üzleti teljesítmény (ez a végeredmény, a cél), a tíz technológiát pedig írjuk fel elé balra úgy, hogy a távolságuk kifejezze a hatásuk áttételességét. Vajon ki mit sorolna közvetlenül a teljesítmény elé, jelezve, hogy közvetlen hatást gyakorol arra? A magam részéről a „Next-Generation Analytics”-szel tenném ezt. „Next-Generation” alatt valószínűleg azt kell érteni, hogy a korábbiaknál fejlettebb: gyorsabb, kifinomultabb, kiterjedtebb, proaktívabb, alkalmas hatalmas tömegű, többféle forrásból érkező adat befogadására, rendezésére, feldolgozására, használható modellezésre, szimulációra, előrejelzésre, a döntéshozók munkájának közvetlen, késedelem nélküli, hatékony támogatására ott, ahol a döntéshozók éppen vannak, alkalmas egyes döntések automatizálására, közvetlen beavatkozások elindítására ahol lehet és ahol szükséges.

Az üzleti intelligenciának a döntéshozókat kell szolgálnia, legyenek azok akár emberek, akár gépek; a döntéshozó pedig beavatkozik valamibe, vagyis közvetlenül befolyásolja a teljesítményt. BI alkalmazása ma már sokaknak van – kérdés, hogy mihez kezdenek vele.

A papír bal szélére, vagyis távolabb a teljesítménytől a következőket írnám fel: „Cloud Computing”, „Storage Class Memory”, „Fabric-Based Infrastructure”. Számomra, mivel nem vagyok műszaki ember, a két utóbbi nehezebben fogható, de azért – remélem – sejtem, miről van szó: megbízható és költségkímélő adattárolásról, gyors elérésről, rugalmas, könnyen fejleszthető, idomítható, illeszthető, moduláris rendszerekről, logikai egységekről a hagyományos dobozok helyett. Ezekre azoknak az alkalmazásoknak van szükségük, amelyek közelebb állnak a teljesítményhez, vagyis az előbbiek (újmagyarul) “enabling” technológiák, gondolom én.

A „Cloud Computing”-ot átfogó, masszív háttértrendnek, a közművesedés trendjének tartom, de a határait nyilván többféleképpen lehet meghúzni, és ettől függően változhat a helye a papírlapon. 

E lapon valahová középre tenném a következőket: „Social Analytics”, „Social Communications and Collaboration”, „Ubiquitous (mindig elrontom a betűk sorrendjét) Computing”. Kétségtelen tény, a vak is látja, hogy a közösségi rendszereken igen élénk társas-, magán- és szakmai élet folyik, rengeteg információ jelenik meg rajtuk közvetlenül és közvetetten, amit az üzletnek elemezni és hasznosítani kell. A belső információforrásokat külsőkkel kell vegyíteni. Ugyanez mondható el az „Ubiquitous Computing”-ról is, amit tudomásom szerint úgy is szoktak emlegetni, hogy „The Internet of Things”, meg úgy is, hogy “Smart World”: a szenzorok, a számítógépek beépülnek mindenbe (a gépsorainkba, az autónkba, a közműveinkbe, a hűtőszekrényünkbe stb.), ahol adatokat termelnek, kommunikálnak, döntéseket hoznak, beavatkoznak. Ez a három dolog a Garner listájáról bizonyos értelemben az „Analytics” táplálásáról gondoskodik, azért tenném őket az elé.

Valamivel még balrább jelölném ki a „Video” helyét. Tagadhatatlan, hogy a video terjed vállalatokon belül is, a használatán nagyot lendítenek a gyorsan fejlődő intelligens kamerák és képfeldolgozási megoldások. Ebből az is következik, hogy egyre több információ video formájában fog megjelenni, vagyis fel kell tenni a kérdést: mihez kezd az üzleti intelligencia és azon belül az „Analytics” a videóval?

Papírlapunkról már csak két tétel hiányzik: a „Mobile Applications and Media Tablets” és a „Context-Aware Computing”. (Tulajdonképpen össze is lehetne vonni őket valamilyen „Mobile and Context-Aware Computing” elnevezés alatt.) Szívem szerint közvetlenül a teljesítmény elé, vagyis a jobb szél közelébe helyezném őket, mivel közvetlenül a döntéshozóhoz kapcsolódnak. „Mindig veled vagyok, tudom, hogy hol vagy, sejtem, hogy mit akarsz, mire vagy kíváncsi, megpróbálom azt adni, amire éppen szükséged van” – üzeni a gép, ami nagyon szép tőle.               

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.