Hatások

Milyen hatással van az elektronikus kereskedelem a makrogazdaságra és a társadalomra? Milyen társadalmi következményei vannak az elektronikus kereskedelemnek? Mi a viszonya az elektronikus kereskedelemnek egyes társadalompolitikai célokhoz, mint például a foglalkoztatás növeléséhez?

 

Ezek bizony fogas kérdések. Schumpeternek minden bizonnyal igaza volt: az innováció kreatív rombolás, az új kiszorítja a régit, valamit elvesztünk és valami mást kapunk helyette, a mérleg a vesztés és a nyerés összevetéséből adódik. Az elektronikus kereskedelem innováció, tehát kreatív rombolás. Vajon mit mutat a mérlege? Például: mennyi munkahelyet teremt a kereskedelem elektronizálása, és mennyit szüntet meg? Jó kérdés egy kutatási programhoz.

 

Ha már a gazdasági-társadalmi hatásokról van szó, azt például tudjuk, hogy az elektronikus kereskedelem, ha kellő mértékben elterjed, lefelé szorítja és közelebb hozza egymáshoz az árakat, mivel a verseny intenzívebb lesz, az árakat pedig könnyű összevetni: romlanak az esélyei annak, aki nem bírja az árverseny vagy megpróbál drágábban árulni a többieknél. De mi a helyzet mondjuk a foglalkoztatással, a foglalkoztatás szerkezetével?

 

Nemrég került a kezembe a University of Chicago négy kutatójának tanulmánya egyes iparágak szerkezeti átalakulásáról az e-kereskedelem terjedésének hatására. Empirikusan is tesztelt modelljük szerint az e-kereskedelem az erősödő hatékonysági követelmények miatt a nagyoknak kedvez: a szuperhatékonysággal megszervezett „nagyüzemeknek” (népies nyelven: a teszkóknak). A könyvkereskedelemben például a nagyok bírják a legjobban, a közepesek közül sok kihullik, az egészen kicsik közül pedig az ügyesen szakosítottaknak van leginkább esélye. Az e-kereskedelem tehát átalakítja az intézményi és azon keresztül a foglalkoztatási struktúrát.

 

Ez persze csak egy kis mozaikkocka a gazdasági és társadalmi hatások képéhez, mindazonáltal önmagában is érdekes.

 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.