Bedrótozva

Írtam egy ismertetést Erik Brynjolfsson és Adam Saunders Wired for Innovation: How Information Technology is Reshaping the Economy című könyvéről. A Közgazdasági Szemle júniusi számában fog megjelenni. Idemásolok egy részt a közepéről:

—————————

A könyv központi kérdése az informatikai beruházások és a termelékenység kapcsolata. Informatikai tárgyú könyvekben gyakran idézik a Nobel-díjas Robert Solow elhíresült megállapítását: „Mindenütt találkozhatunk számítógépekkel, kivéve a termelékenységi statisztikákat.” A termelékenységi paradoxonról, vagyis arról, miért nem növekszik az informatikai beruházások hatására a termelékenység az Amerikai Egyesült Államok gazdaságában, sokat vitáztak a nyolcvanas és a kilencvenes években, és ezekben az eszmecserékben számos nagy név is megszólalt.      

Az USA gazdaságában ebből a szempontból az 1995-ös év tekinthető a „fordulat évének”. Az első elektronikus számítógépek valamikor a második világháború idején jelentek meg, a nyolcvanas évek elején a személyi számítógépek elárasztották a vállalati íróasztalokat, mégis, egészen az említett időpontig a termelékenység növekedési rátája nem akart elszakadni a megszokott, meglehetősen alacsony évi 1,4%-tól. A kérdés fontosságát a vállalati informatikai beruházások nagyságrendje is aláhúzta: a számítógépekre, szoftverekre, rendszerekre költött pénz aránya rohamosan növekedett a vállalati beruházási költségvetésekben, a kilencvenes évek közepe felé az „equipment”, vagyis a „gépek és berendezések” kategóriában már megközelítette a költségvetések felét.      

1995 után megváltozott a helyzet: a növekedési ráta csaknem megduplázódott, egészen 2000-ig 2,6%-os évi átlagos értéket mutatott, 2001 és 2003 között pedig 3,6% volt az átlagos nagysága, ami rekordnak számított a hatvanas évek közepe óta. Ez után visszaesés következett, a mutató éves átlagban 1,3%-ra csökkent 2004 és 2006 között, a következő két évben viszont újból jelentősen emelkedett.         

Kérdés persze, vetik fel a szerzők, hogy mennyire megbízhatók a termelékenységi statisztikák. A termelékenységi mutató számlálójában a GDP szerepel, ami lényegében a termékek és szolgáltatások tranzakciójának értékét méri. Ami a piaci tranzakciókon kívül történik, általában nem szerepel a GDP statisztikákban. A könyv több példát is felsorol a mérési furcsaságokra. Ha valaki átnézi a híreket a The New York Times honlapján, a GDP mutatója meg sem rezdül, ha viszont megveszi a nyomtatott kiadást, a tranzakció 1,5 dollárt tesz hozzá a GDP-hez akkor is, ha a vásárló esetleg bele sem néz a lapba.         

De tekintsünk most el a mérési problémáktól, és koncentráljunk a vállalati informatikai beruházások és a termelékenység kapcsolatára. Brynjolfsson és Saunders szerint a „termelékenységi paradoxon” magyarázata az információtechnológiai beruházások hatásának kibontakozásához szükséges időben rejlik. Az eredmények időben elcsúsztatva jelentkeznek a befektetésekhez képest. 2005 után nagyrészt az addig, illetve az évtized végéig végrehajtott technológiai beruházásoknak köszönhetően ugrott meg a termelékenység. A beruházások lendülete a 2000-2001-es válság idején megtört, a számítógépek és a szoftverek iránti kereslet visszaesett, az informatikai költségvetéseket alaposan megnyirbálták, a válság idején és az azt követő évben, mégis ugrásszerűen nőtt a termelékenység, mivel az addig vásárolt eszközöket használatba vették és költségcsökkentési és racionalizálási programokkal párhuzamosan gyorsan hadrendbe állították. E logika szerint a 2004 és 2006 közötti visszaesés a válság idején visszafogott informatikai beruházások következménye, az ezt követő emelkedés pedig az ismét nekilendülő fejlesztéseknek köszönhető.              

Ez egy „reap and harvest” történet – mondják a szerzők -, a vetésnek időre van szüksége a beéréshez, aratni csak bizonyos idő eltelte után lehet.      

Az informatikai beruházások és a termelékenység közötti kapcsolatról eddig leírtak persze csak egy hipotézisnek tekinthetők. Azzal sokan egyetértenek, hogy az informatikai fejlesztéseknek az USA-ban fontos szerepe volt a termelékenység fentebb leírt megugrásában, a mértéket tekintve azonban már sokféle véleménnyel és mérési eredménnyel találkozhatunk.      

Az összefüggések pontosabb feltárása érdekében Brynjolfsson és Saunders megvizsgálják, mi is történik tulajdonképpen a „vetés” és az „aratás” között.

 

Hozzászólás írása

Hiba az űrlap kitöltése során!

* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező

*
*
*
*