Rivalda

Pár napja az egyik aluljáróban megálltam egy könyvárus asztala előtt, és megvettem a Rivalda-sorozat 1978-79-es kötetét. Megtaláltam benne Bereményi Géza akkor bemutatott drámáját, a „Légköbméter”-t. A bemutatója a Pesti Színházban volt, én is ott ültem a nézőtéren. Ma is emlékszem a színpadképre: egy nagy, félbe vágott társasház, a lakásokban emberek. Bilicsi Tivadar pongyolában és papucsban a rádió gombját csavargatja, megszólal a Szabad Európa. Gálffi László, talán még f.h., az ágyból kászálódik ki gatyában. Fáskerti elvtárs kombinál. Siposék esznek. A kiskatona jön, és helyet keres magának. Helyet, légköbmétert, pozíciót A régi rendszer utolsó évei voltak ezek, sok bemutatott darabnak ezért kettős vagy hármas jelentése és értelmezése volt, bár egyre kevésbé volt szükség a rejtjelezésre.

Most, amikor újraolvastam, azon gondolkodtam, hogyan lehetne ma előadni. Az alaphelyzet most is eleven, legfeljebb néhány figurát kellene kicsit átértelmezni.

Ugyanebben a kötetben megtaláltam Szakonyi Károly „A hatodik napon” című drámáját is. Nem emlékszem, hogy láttam volna a bemutatót, bár elképzelhető. A főszereplő, Bessenyei Ferenc ekkor már a Madách tagja volt, eljött a Nemzetiből, az akkoriból. Ebben a darabban kevesebb a direkt politikai utalás, több benne a személyes dráma, de ugyanakkor ott van benne a kor lenyomata. Psota, Almási, Bálint, Bessenyei, Horesnyi, Dózsa… Jó lehetett.

Szakonyi ekkortájt arathatta legnagyobb sikerét az „Adáshibá”-val. Nemrég felvettem és megnéztem a legendás előadást a Pestiben: nem kopott semmit.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.