Odafent

Mozi: Egek ura. Mindenütt jó, de legjobb sehol – így foglalhatjuk össze a főhős életfilozófiáját. Legjobb mindig mozgásban lenni, sehol sem lehorgonyozni. Szabadnak kell lenni, függetlennek. Nem kell nehéz hátizsákokat cipelni: elég egy kis bőröndöcske, amivel gyorsan be lehet csekkezni a repülőre. Legjobb a felhők között, fenn a kék égen, ahonnan terepasztalnak látszanak a városok és hangyáknak az emberek.

A főhős vállalati szerződtetett kirúgó ember. Egy profi kirúgó cégnél dolgozik. Az autóipar romokban, az ingatlanpiac kész csőd, most jött el a mi időnk! – örvendezik a nagyfőnök, és valóban, a főhős tele van munkával. Neki kell az emberek szemébe nézni és nyugodt, együttérző, biztató hangon elmondani: ki vagy rúgva. Neki kell meghallgatni a válaszul érkező keresetlen szavakat, levezetni a gerjedő villámokat. Profin csinálja, hiába: gyakorlat teszi a mestert. A feladat kellemetlen, a pillantások szúrósak, de sebaj, másnap már egy másik városban ébred.

Nincs kapcsolat, nincs kötöttség, csak állandó mozgás van egyik helyről a másikra. Mivel nem kötődik senkihez, nem is csalódik senkiben. Így megy ez egészen addig, amíg egy szép napon mégiscsak enged a csábításnak, megpróbál kikötni, horgonyt ereszteni valahol, vagyis feladja az életfilozófiáját – meg is kapja érte az orrbaverést azonnal.

Jó film, érzékeny film. Alkotói tudnak mértéket tartani. Ha a kormány húzni kezd valamelyik irányba, azonnal korrigálnak és tartják az egyensúlyt. Mindent ellenpontoznak, az ellenpontot is ellenpontozzák. A tanulságot sem rágják a szánkba, mi dönthetjük el, jól járt-e a főhős ezzel a kis kalanddal, vagy rosszul; helyesen tette-e, hogy egy pillatara engedett a csábításnak, vagy jobb lett volna fent maradni a felhők között, nem leereszkedni egy pillanatra se. A közönség csendben van és feszülten figyel, talán még katarzisélménye is van.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.