e-Alku

Charles Munger, a Warren Buffett nevével fémjelzett Berkshire Hathaway elnökhelyettese 1994-ben beszédet tartott az University of Southern California üzleti szakos diákjainak. A témája az értékpapírok árazása volt, és valóban szót is erről, de az egészet néhány általános bölcs tanáccsal kezdte: mit érdemes megtanulni, mire érdemes figyelni, milyen csapdákat kell elkerülni, ha az ember befektetőként jutni akar valamire az életben. Szép hosszú beszéd volt, kinyomtatva több mint húsz oldal, de érdemes elovasni, mert Munger nemcsak okosakat mond benne, hanem szórakoztatja is a közönséget, miközben hol az elméleti közgazdászokba csíp bele, hol az önelégült egyetemekbe.

A beszédben kitér a technológiára is. Látni kell, mondja, hogy a technológiai fejlődés haszna várhatóan kinél csapódik le. Vannak ugyanis olyan iparágak, ahol a technológiai fejlődés végső soron nem a befektetőknek, hanem a fogyasztóknak hoz hasznot. A befeketető beruház az új technológiába, a termelékenység nő, a költségek csökkennek, de a verseny miatt a haszon nem marad meg a beruházóknál, hanem a fogysztóknál csapódik le olcsóbb, jobb termék, kényelem, gyorsaság, jobb kiszolgálás formájában. Az ilyen iparágakban vigyázni kell, mert nyelik a pénzt, a megtérülés pedig valahol a Holdban van.

Miről jutott ez most az eszembe? Az egyik hétvégi újságban egy cikk került a szemem elé az elektronikus könyvelésről és adóbevallásról. Drágább lesz-e az elektronizálástól a könyvelési szolgáltatás? – teszi fel a kérdést az újságíró. Lehet, hogy az lesz, válaszolják egyesek. Kinek drágább? Természetesen a vállalkozásoknak.

Kár lenne, ha így lenne. Sokan azt a következtetést vonák le belőle, hogy az elektronizálás káros dolog. Az elektronizálásától, az automatizálástól egy ilyen szolgáltatásnak olcsóbbnak kellene lennie, vagy a minőségnek, a kényelemnek oly mértékben kellene javulnia, hogy az  megérjen egy kis pluszköltséget.

Ha belegondolunk, ebben a játszmában három játékos van: az állam, a könyvelők és a vállalkozások. Ha az elektronizálásnak köszönhetően csökkennek a költségek vagy javul a szolgáltatás, a haszon náluk hármuknál csapódhat le. De mitől függ az, hogy ki mennyit kap belőle? Valószínűleg a verseny élességétől és az egyes játékosok alkupozíciójától. De van-e itt valóságos verseny? Hát… Az állam eleve monopolhelyzetben van, a könyvelésről pedig nem lehet lemondani, könyvelni muszáj, kötelező. Verseny van persze, hiszen könyvelőt lehet cserélni, de azért ez a verseny az előbbi ok miatt nem teljesen szabad.

Szóval lehet, hogy drágább lesz a könyvelés és a bevallás, ha elektronizálják? Nem tartom kizártnak.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.