(Majdnem) elfelejtett születésnap

Pár napja egy rövidesen diplomázó egyetemi hallgató hívott fel telefonon. A Debreceni Egyetemre jár, az IBM történetéről és stratégiájáról ír szakdolgozatot. Megbeszéltük, hogy a történeti részt három szakaszra bontja: az első a kezdetektől a kilencvenes évek elejéig tart, a második a múlt század utolsó évtizedét fogja át, vagyis a Gerstner-éveket, az utolsó pedig a mai Palmisano-korszakot mutatja be. Lesz a végén még egy kiegészítő fejezet is a mai helyzet problémáival és a jövő kérdőjeleivel.

E dolgozatnak egy fontos születésnap is apropót ad. A nyár örömei közepette majdnem elfelejtetem feljegyezni ide: 25 éves az asztali számítógép, vagyis a PC. A születését 1981 augusztusának közepén jelentették be; arról, hogy pontosan melyik napon, eltérő információk láttak napvilágot.

A nyolcvanas évek legelején az IBM ellenőrizte a világ (!) számítógép-iparának több mint 70%-át. (Ha valaki úgy gondolja, hogy ez csak valamiféle szerves szabadpiaci fejlődésnek volt köszönhető, gondolkozzon el a következő adaton: az ötvenes és a korai hatvanas években a Nagy Kék kutatás-fejlesztési költségvetésének több mint felét az amerikai kormány finanszírozta.) A nagy háború alatt és után született gépmonstrumok a kormányzaton kívül nem keltettek különösebb érdeklődést, az 1964-ben (itthon Táncdalfesztivál) napvilágot látott System 360 mainframe viszont már komoly üzleti sikert is eredményezett. Az asztali gépet az IBM gyorsan akarta piacra dobni, mert Steve Jobs és Steve Wozniak már sikereket arattak a garázsból kihozott Apple II-vel. Úgy döntöttek, hogy az addigi szokásokkal ellentétben a gépet nem saját, hanem a szabad piacon beszerezhető alkatrészekből rakják össze.

Az operációs rendszerről például egy Bill Gates nevű huszonéves fiatalemberrel tárgyaltak. Gates azt mondta, hogy neki ugyan nincs operációs rendszere, de tud szerezni egyet. Szerzett is: 75.000 dollárért megvette a QDOS-t (Quick and Dirty Operating System) Tim Pattersontól, egy Seattle-i programozótól, és 80.000-ért továbbadta az IBM-nek. Royalty nem szerepelt a szerződésben, de az nem tiltotta meg Gates cégének, hogy a rendszert másoknak is eladja licencszerződés formájában. Bizonyos értelemben ebből a megállapodásból nőtt ki a mai Microsoft-birodalom. Ide vezethető vissza az információtechnológai piac strukturális átalakulása is.

Az IBM 1985-ben még 80%-át birtokolta a PC piacnak. Mára Gates a világ egyik leggazdagabb embere lett, a Nagy Kék piaci részesedése pedig a Compaq és az egyéb klónok megjelenésével 10% körülire olvadt. A PC üzletág ma a kínai Lenovóé

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.